Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - "Uramisten - ez beszél!"

p-I „ersze az áramszaggatást is meg kellett IT oldani. Ehhez nyolc különféle hosszúságú fémszalagot szerelt egy-egy elektromágnes fölé. Ha az egyik elektromágnesre áramot kapcsolt, a mágnes lehúzta a nyelvet. Ekkor viszont a nyelv eltávolodott attól az érintkező csúcstól, amelyen át az áram folyt a vezetékben. Tehát megszakadt az áramkör, az elektromágnes erőtlenné vált, a nyelv visszapattant. Ekkor megint zárult az áramkör, megint bekapcsolódott az elektromágnes, megint magához vonzotta a nyelvet, és minden kezdődött elölről.

Ez túlságosan bonyolult? De hiszen Bell a villanycsengő elvét használta fel áramszaggatásra! Persze elképzelhető, mennyit kellett dolgoznia ezen a rendszeren, hiszen egy rezgőnyelv rezgésszáma olyan tényezőktől függött, mint az elektromágnes erőssége vagy a rezgőnyelv hossza. De még az érintkező csúcs csavarjának beállítása is sok kísérletezést igényelt, mert minél közelebb volt a csavar vége a mágnesezett rezgőnyelvhez, annál szaggatottabbá vált az áram, tehát annál gyorsabb rezgést továbbított a rendszer. Annyi bizonyos, hogy az elgondolás jó volt, de még rengeteg finom részlet várt kidolgozásra.

Edison éppen fordítva, az egyszerűtől haladt a bonyolultabb távírórendszer felé. A rochesteri kísérlet sikerének ellenére még távol állt attól, hogy duplex távíróját a gyakorlatban is alkalmazzák. De nagyon értett ahhoz, hogy miként nyerjen meg üzletembereket egy új találmány megvalósításának pénzügyi támogatásához. Most is ez történt. Sikerült meggyőznie William Ortont, a Western Union nagy hatalmú elnökét, hogy saját diplex készülékét - ahogy ő nevezte - remekül tudja majd hasznosítani a távírótársaság, ha elég pénzt adnak a kísérletekre.

A lobogó lelkesedésű feltaláló most már látta, hogy érdemes hajtania magát. Stearns duplex rendszerének egymással szemben működő készülékei helyett a párhuzamos üzenetek diplex rendszerét tervezte meg elegánsan, és 1873. április 23-án nyújtotta be szabadalmi kérelmét a találmányi hivatalnak. Ezután a gyakorlati megvalósítás gondjai következtek, de Edisont már egy új ötlet foglalkoztatta. Ha sikerül a kétféle kettős távírót egyesítenie, akkor a Western Union számára még fantasztikusabb találmányt ajánlhat fel: a k\>adruplex távírót, amely megnégyszerezi a lehetséges forgalmat a jelenlegi hálózaton.

Számos kísérlet után Bell úgy érezte, ^ogy jó úton jár harmonikus távírójával, ezért 1874. január 10-én levelet küldött az angliai távírószolgálat vezetőjének, és találmányát felajánlotta hazája számára. Ekkor már a bostoni egyetem hangfiziológiai professzora volt, így levelére hamarosan meg is érkezett a tapintatos válasz: ha az elképzelt készüléket megcsinálta, akkor foglalkoznak vele. Ez egyértelműen elutasítás volt. Belinek egy időre elment a kedve az egész távíróügytől.

Aztán új ötlete támadt: az apja által kidolgozott “látható beszéd” rendszerét úgy lehetne továbbfejleszteni, ha valamilyen fi-Ez a roskatag Scott-féle fonautográf kormozott papírra rsyzolta a hanghullámokat. Ennek egyik síküveges változatával kezdett kísérletezni Bell

453