Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Gyorsuló ritmusban - Szivarok és szárnyak

Drámai napokat élt át Párizs a francia-porosz háború idején. Léon Gambetta, III. Napóleon ellenzékének vezére 1870. október 7- én ballonnal menekült az ostromlott fővárosból

ostromgyűrű Párizs körül. Teremtett lélek nem juthatott ki a fővárosból, legfeljebb a madarak - és a léggömbök. Az első merész vállalkozó Jules Duruof volt, aki 1870. szeptember 23-án valósággal ágyúgolyó módjára repült a magasba. Nem is véletlenül, mert jól tudta, hogy ütött-kopott ballonjából hamar megszökik a gáz. Szerencsére sikerült annyi ideig a levegőben maradnia, hogy három és negyed óra múlva simán landolt az ellenséges vonalak mögött, méghozzá egy 110 kilós, dugig töltött postazsákkal. Sőt még azt a mulatságot is megengedte magának, hogy az arcvonal fölött a katonák szeme láttára, de az ágyúgolyók által elérhetetlen magasságból röpcédulákat szórjon az ellenséges állásokra.

Duruof megmutatta, hogyan lehet kijuttatni leveleket a városból, csak az volt a kérdés, miként érkeznek vissza a válaszok. A megoldás rendkívül egyszerű volt. Két nappal később már 105 kilogramm levéllel és három postagalambbal startolt a következő ballon. Megszületett a világ első “légi hídja”. Végső soron 1871. január 18-ig, a

francia megadásig 164 személy hagyta el Párizst, és 381 postagalamb hozta vissza a városba a mikrofilmre vett üzeneteket.

C>sak 1871 nyarán kezdett újra éledezni J'az éhező, a háborútól és az ellenforradalomtól meggyötört francia főváros. Munkához látott a párizsi léghajózási társaság is, amikor egy sápadt, húszéves fiatalember bicegett be egyik nap a tanácsterembe. Két mankóját egy szék mellé támasztva, óvatosan kibontotta a magával hozott csomagot, és egy apró, törékeny repülőmodellt emelt ki belőle. A bizottsági tagok csodálkozva néztek egymásra, de még jobban megdöbbentek, amikor a kis szárnyas szerkezet egyszer csak a levegőbe emelkedett, és könnyedén körözve körülbelül 40 métert repült a teremben.

Alphonse Pénaud ezzel bebizonyította, hogy egy levegőnél nehezebb szerkezet a saját erejéből is képes vízszintes repülésre.

Pénaud nem csinált mást, csak megcsavarta repülőmodelljén a gumiszálakat, de ezzel olyan bonyolult erőjátékot hozott létre, amelyben minden szálra egyszerre hatott húzás (1), haj lit ás (2) és csavarás (3)

425