Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Gyorsuló ritmusban - Szivarok és szárnyak

Az összehasonlító léggömb alapján első pillantásra mindenki láthatta, hogy a Mars-mezőn va­lóban egy óriás készülődik felszállásra. Nadar nagy reklámot csinált a Le Géant indulásának, de az ülőhelyekre alig vettek jegyet a nézők tetlen ballont, házak tetejét sodorták le, fá­kat téptek ki gyökerestül, és Jules Godard, az egyik léghajós csak élete kockáztatásá­val tudott a kosár szélére kimászni, hogy el­kapja a szelepzsinórt. De a gáz kiengedése nem sokat segített, mert a szél óriási vitor­laként hurcolta magával az üres ballonbur­kolatot. A földön vonszolt fülkéből az uta­sok valósággal kirázódtak, és már csak Ma­dame Nadar maradt benne, amikor a kosár keresztbe feküdt a síneken, épp egy közele­dő vonat előtt. Szerencsére a mozdonyve­zető még idejében észrevette a vergődő lég­hajót, és lefékezett. A haldokló óriás végül egy erdőbe sodródott a kis Rethem falucska Már csak ez hiányzott! A sérült Le Géant a vi­harban sodródva vészesen közeledett egy ro­bogó szerelvény felé közelében, és kigyulladt, de már alig volt benne gáz, így a ballon nagy része megma­radt. Az utasok kisebb-nagyobb sérülések­kel megúszták a nem mindennapi kalandot, de a 640 kilométeres repüléssel nem sike­rült új rekordot felállítaniuk. E^nnek ellenére a léghajó tulajdonosai ^mindenfelé bemutatták a nevezetes jár­művet, sőt az 1867. évi párizsi világkiállítá­son azzal szédítették a jegyet váltó utaso­kat, hogy távolsági útra indulnak, bár a gya­korlott szem azonnal láthatta, hogy a kopott és szakadozott ballonnal ez istenkísértés lenne. Nem is szálltak vele messze, mindig Párizs közelében ereszkedett a földre a nagy “expedíció”. Aki biztonságosan akart gyönyörködni a magasból Párizs látképé­ben, inkább Giffard léggömbjére szállt. Giffard már milliomos lett apró gőzgé­pének gyártásával, és a biztos üzletet tartot­ta szem előtt. A kiállításra 5000 m3-es, ket­tős burkolatú, kötött léggömböt készített, és az utasok beszállása után gőzhajtású csör­lődob kötelével engedték fel háromszáz méter magasba a ballont. Ez volt az akkori idők “légi Eiffel-tomya”. A franciák igazában csak akkor vették hasznát eredeti találmányuknak, amikor a porosz-francia háború során bezárult az 424

Next

/
Thumbnails
Contents