Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Gyorsuló ritmusban - Harc az Atlanti-óceánért
A Cunard Line-nak 1856 májusában sikerült visszahódítani a Kék Szalagot a 115 m hosszú, 3300 tonnás Persídval, amely 13,88 csomó (25,75 km/ó) átlagsebességet ért el úticélja felé irányítsák. Brunei ugyanis nem hagyott fel a vasúttervezéssel sem, így mindig éppen valamelyik munkahelyére sietett. Amikor aztán valahol a GWR vonalán lerakták a kocsit, már négy pihent ló várt rá, hogy továbbrobogjon vele. A vasút mentén az emberek tréfásan csak a “repülő ravatalnak” nevezték a különös járművet, de Brunei nem zavartatta magát. Munkájának meg is volt az eredménye. ,A Quarterly Review című lap 1856- ban lelkesen írta: “Először csak néhány magányos óriás cölöp metszette át a látóhatárt, és vonta magára a tekintetet, azután nagy távolságra egymástól, élben állva oly hatalmas vaslemezek sorakoztak fel, melyek elegendő nagyok lennének az istenek pajzsául is, majd amint a hónapok teltek, fémfal emelkedett lassan az utazó és a horizont közé. A hajó (egyébként) a tervek szerint 800 első osztályú, 2000 másodosztályú és 1200 harmadosztályú utast szállíthat” - ezek már végleges adatok voltak. A krími háború után ismét élénkült a forgalom az Atlanti-óceánon. Újra megjelentek Cunard hajói, és ebben az évben C. H. E. Judkins, a tapasztalt kapitány vezetésével a Persia tizenhat órával rövidebb idő alatt tette meg az utat, mint Collins gyászos emlékű kék szalagos hajója, az Arctic. Ez a szép siker végső soron várható is volt, mert Samuel Cunard külön gondot fordított arra, hogy hajóin a legkiválóbb kapitányokat alkalmazza, akik tiszti kiképzésüket kizárólag a társaság hajóin kapták meg. A tapasztalatokat így szinte kézről kézre adta egymásnak a Cunardok személyi állománya. A Collins hajók kapitányait egyszerűen jó pénzért szerződtették. Egyetlen cél volt: járataik még a legszömyűbb óceáni viharban is pontos időre fussanak be az előírt kikötőbe. És az eredmény? A büszke Pacific, amely 1856. szeptember 23-án indult el Liverpoolból az Atlanti-óceánon át, sohasem érkezett meg 280 utasával New Yorkba. Olyan nyomtalanul tűnt el a jeges mélységben, hogy száz évig még azt sem tudta senki, hol történt a katasztrófa. Aztán megtaláltak egy úszó palackot, amelyet még a
