Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal

"Új módszer a gó'z és a tüzelőanyag mennyiségének csökkentésére a tüzes gépekben.” Watt ezzel a címmel nyújtotta be szabadalmi kérel mét III. György királynak, tehát tisztában volt azzal, hogy nem tekintheti magát a gőzgép feltalálójának! A rajzot 1768-69 táján készítette találmányáról, de végül nem ezt mellékelte beadványához

a jövendő nemzedékek számára az egészségesebb temetkezési szokások kialakítására.

Pedig két évszázad távlatából nézve 1769 igazi szenzációja James Wattnak a 913. sorszámot viselő szabadalma volt. Minthogy a történészek ettől a fontos találmányi okirattól számítják az ipari forradalom kezdetét, érdemes elolvasni legalább a kezdő mondatát (Révbíró Tamás fordításában):

“Minekutána O Legfőbb Királyi Felsége, Harmadik György szabadalomlevelében, Nagy-Britannia Nagy Pecsétje alatt, uralkodásának kilencedik évében, január ötödik napján megadta a Glasgow városában lakó, kereskedő foglalkozású James Wattnak, illetve képviselőinek, ügyintézőinek és megbízottainak a kizárólagos jogot és haszonélvezetet egy bizonyos általa feltalált, a gőzgépekben felhasznált gőz és tüzelőanyag mennyiségének csökkenését elősegítő gépezet gyártására és forgalmazására Őfelsége birodalmának Anglia néven nevezett területén, a Walesi Tartományban, valamint Berwick-Upon-Tweed városában, továbbá Őfelsége külföldi gyarmatain és telepein tizennégy év időtartamára, egy feltétellel, miszerint a fent nevezett James Watt saját kezével és pecsétjével hitelesített, részletes leírást nyújt be bejegyzésre fent nevezett találmányáról Őfelsége Kancelláriai Törvényszékénél, a fent nevezett szabadalomlevél keltétől számított négy hónapon belül; és minekutána a fent nevezett James Watt a fenti kikötés értelmében be is nyújtotta a bejegyzésre a fent nevezett találmány részletes leírását Őfelsége Kancelláriai Törvényszékéhez, az Úr ezerhétszázhatvankilencedik évében, április huszonkilencedikén, amely leírás szavait és értelmét tekintve azonos az alábbiakkal...” Ezután következtek azok a szabadalmi pontok, amelyekben Watt sorra kifejtette elgondolását, és amelyeknek megvalósításán most már a gyakorlatban fáradozott.

Nem sok sikerrel. Pedig egy finom és részletes mérnöki terv alapján ekkor egy 45 cm-es hengerátmérőjű gőzgép építését kezdték meg Kinneilben. Ennek már ugyanolyan automatikával kellett működnie, mint Newcomen gépének. De nem ez volt a szerkezet legkényesebb része. Hanem a henger! A híres Carron-vasműben többször is elkészítették az öntvényt, de aztán mindig félrefurták benne a lyukat. Watt vágyakozva gondolt arra, hogy odalent délen, abban a távoli sohói gyárban, Birminghamtől kétmérföldnyire mennyivel ügyesebb és pontosabb munkát végeznének.

31