Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal

edénybe. így most újra gőz töltötte ki az egész szivartartályt. Kezdődhetett tehát megint a szívóütem, hogy utána a nyomó­ütem továbbítsa a vizet. A mechanikában jártas kapitány ezzel a szerkezettel két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt munkára fogta a levegő nyomását, hiszen a légkör préselte alulról a tartályba a vizet. Másrészt a gőz erejét is hasznosítot­ta, mert így több atmoszférás nyomással tudta a tartályból kiszorítani és a magasba emelni a folyadékot. O már világosan látta, hogy éppen ilyen gépezetre van szükség az angol bányákban. Hiszen az ón-, a réz-, a szénbányákban szüntelen harc folyt a vága­tokat elárasztó víz ellen; volt olyan vidék, ahol ötszáz ló robotolt a járomkerekekben, amelyek vödrös emelőkkel kanalazták a vi­zet a mélyből. Savery 1702-ben elegáns kis röpiratot nyomtatott tüzes gépének ismertetésére ez­zel a címmel: A bányász barátja. Mai szem­mel nézve is remek hirdetési szöveg volt, mert rögtön a kételyekkel kezdődött: “Vál­lalkozó urak Anglia bányáiban: az önök többségéhez hasonlóan én is elég értelmes vagyok ahhoz, hogy tudatában legyek, egyetlen pillantás elárulja találmányomról, mely vizet emel a tűz ösztönzőerejével, hogy ez oly haszontalan masina, mely nem találkozott terveimmel és várakozásaim­mal, és mindenképpen lehetetlen, hogy egy ilyen gép, mint amilyen ez is, a föld alatt dolgozhat, és sikerül vele vizet kiemelni és az önök bányáit kiszárítani...” A szerző ezek után persze igyekezett meggyőzni ol­vasóit, hogy a látszat csal, és valójában re­mek ez a gépezet. Mem is kellett nagyon rábeszélni a bá­nyatulajdonosokat a tüzes gép alkalma­zására. Hiszen ha a vízszivattyúzással job­ban mélyíthették a tárnákat, akkor több ér­cet hozhattak a felszínre, növekedhetett a bányászat haszna, a kiolvasztott fémekből pedig újabb gépek készülhettek. Savery gőzgépében tehát már ott duruzsolt az ipari forradalom lehetősége. 1702-ben az ügyes kapitány kis gyártó­műhelyt rendezett be Londonban, de nem feledkezett meg arról sem, hogy turistalát­ványosságként hir­desse, hol található tüzes gépének minta­­példánya: “...a Salisbury Court-i műhelyben, az Old Playhouse-szal szemben, ahol meg­szemlélhető műkö­dés közben minden héten szerdán és szombaton 3-tól 6-ig” Feltehető, hogy Savery még egy újí­tást hajtott végre eb­ben az évben: Gépe eddig nehézkesen lüktetve, minden má­sodik ütemben nyomta fel a vizet, és valószínűleg ez a probléma foglalkoz-Eredeti rajz A bá­nyász barátja című röpiratból. Már ez is jól mutatja a Savery­­gó'zgép alkalmazásá­nak egyik alapvető hátrányát. Az egész szerkezetet a kazá­nokkal együtt olyan mélyre kellett telepí­teni, hogy tíz méter hosszú szívócsöve el­­éije a talajvizet

Next

/
Thumbnails
Contents