Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal
edénybe. így most újra gőz töltötte ki az egész szivartartályt. Kezdődhetett tehát megint a szívóütem, hogy utána a nyomóütem továbbítsa a vizet. A mechanikában jártas kapitány ezzel a szerkezettel két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt munkára fogta a levegő nyomását, hiszen a légkör préselte alulról a tartályba a vizet. Másrészt a gőz erejét is hasznosította, mert így több atmoszférás nyomással tudta a tartályból kiszorítani és a magasba emelni a folyadékot. O már világosan látta, hogy éppen ilyen gépezetre van szükség az angol bányákban. Hiszen az ón-, a réz-, a szénbányákban szüntelen harc folyt a vágatokat elárasztó víz ellen; volt olyan vidék, ahol ötszáz ló robotolt a járomkerekekben, amelyek vödrös emelőkkel kanalazták a vizet a mélyből. Savery 1702-ben elegáns kis röpiratot nyomtatott tüzes gépének ismertetésére ezzel a címmel: A bányász barátja. Mai szemmel nézve is remek hirdetési szöveg volt, mert rögtön a kételyekkel kezdődött: “Vállalkozó urak Anglia bányáiban: az önök többségéhez hasonlóan én is elég értelmes vagyok ahhoz, hogy tudatában legyek, egyetlen pillantás elárulja találmányomról, mely vizet emel a tűz ösztönzőerejével, hogy ez oly haszontalan masina, mely nem találkozott terveimmel és várakozásaimmal, és mindenképpen lehetetlen, hogy egy ilyen gép, mint amilyen ez is, a föld alatt dolgozhat, és sikerül vele vizet kiemelni és az önök bányáit kiszárítani...” A szerző ezek után persze igyekezett meggyőzni olvasóit, hogy a látszat csal, és valójában remek ez a gépezet. Mem is kellett nagyon rábeszélni a bányatulajdonosokat a tüzes gép alkalmazására. Hiszen ha a vízszivattyúzással jobban mélyíthették a tárnákat, akkor több ércet hozhattak a felszínre, növekedhetett a bányászat haszna, a kiolvasztott fémekből pedig újabb gépek készülhettek. Savery gőzgépében tehát már ott duruzsolt az ipari forradalom lehetősége. 1702-ben az ügyes kapitány kis gyártóműhelyt rendezett be Londonban, de nem feledkezett meg arról sem, hogy turistalátványosságként hirdesse, hol található tüzes gépének mintapéldánya: “...a Salisbury Court-i műhelyben, az Old Playhouse-szal szemben, ahol megszemlélhető működés közben minden héten szerdán és szombaton 3-tól 6-ig” Feltehető, hogy Savery még egy újítást hajtott végre ebben az évben: Gépe eddig nehézkesen lüktetve, minden második ütemben nyomta fel a vizet, és valószínűleg ez a probléma foglalkoz-Eredeti rajz A bányász barátja című röpiratból. Már ez is jól mutatja a Saverygó'zgép alkalmazásának egyik alapvető hátrányát. Az egész szerkezetet a kazánokkal együtt olyan mélyre kellett telepíteni, hogy tíz méter hosszú szívócsöve eléije a talajvizet