Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal
Modellkísérletekkel próbálta ki Papin, hogy a levegő' nyomása miként fogható munkára. Vizet töltött egy fémcsőbe (1), ebbe dugattyút illesztett, lenyomta a víz felszínéig, miközben a levegő' a biztonsági szelep furatán át kiszökött (2). Ezután egy pálcával lezárta a furatot (3), és melegíteni kezdte a vizet (4). Amikor a gó'znyomás feltolta a dugattyút, a tudós egy másik pálcával rögzítette a dugattyúrudat, és hidegvizes ruhával hűteni kezdte a csövet (5). A gőz lecsapódása nyomán légritka tér keletkezett a hengerben (6), és végül bekövetkezett, amit a professzor várt. Amint kihúzta a rögzító'pálcát, a külső légnyomás nagy erővel lökte a henger aljára a dugattyút (7) egy atmoszféra nyomású gőz helyezkedett el. Most jött a nagy manőver! Lezárta a szelepet, és türelmesen várt, amíg a henger kihűl, és a gőz lecsapódik benne. A dugattyú alatt nemsokára vákuum keletkezett. Egy londoni kiskocsmában Thomas Savery kapitány a matrózok furcsa játékára figyelt föl. O is megpróbálta. Egy fölmelegített borospalack szkját hidegvizes tálba dugta, és ekkor a víz lassan felkúszott a palackban. A legenda szerint Savery ebből jött rá, hogyan készíthet vízemelő gőzgépet Ekkor a professzor kihúzta a dugattyú rögzítőszegét, és a légnyomás abban a pillanatban - ravaszul munkára kényszerítve - lenyomta a dugattyút a henger fenekére. Papin professzor boldog volt, és már zakatoló gőzgépekről álmodott. Három év múlva, 1690-ben Lipcsében nyomatta ki azt a kis tudományos dolgozatot, amelyben már nemcsak gőzgépmodelljét ismertette, hanem azt is kiszámította például, hogy ha egy 60 cm átmérőjű hengerben percenként négyszer szalad le a dugattyú, akkor ez a gépezet egy ló erejével vetekedő munkát végez. Az elv jó volt, de Papin tudta, hogy a gyakorlatban nem gyerekjáték egy ilyen gépezet összeállítása. Ezért mutatott rá értekezésében a kivitelezés buktatójára: “A legfőbb nehézség az ilyen óriási hengerek elkészítésében áll” - írta. Tudományos dolgozatokat kevesen olvastak ebben az időben, így Thomas Savery angol hadmérnök kapitány 1698- ban azzal a boldog tudattal érkezett a londoni Hampton Courtba, a királyi palotába, hogy ő jött rá először, miként kell munkára
