Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal
Tájkép Vasangyalokkal Denis Papin, a matematika professzora ottfelejtette vacsoráját a tűzhelyen. Pedig igazán finomnak ígérkezett az a marhaszelet, amelyet saját tervezésű kuktafazekában főzött. Ezt az edényt ugyanis szorosan le lehetett zárni, így a beletöltött vízből melegítés hatására több atmoszféra nyomású gőz keletkezett. Ez pedig, a tudós tudta jól, mindent megpuhít. De a tűzhely már kialudt, a gözfazék is hideg volt. A parókás professzor bosszúsan próbálta levenni az edény fedelét. Nem ment! Valami láthatatlan erő a fazékra szorította a fedőt. Denis Papin nem azért volt híres francia tudós - bár jelenleg a német marburgi egyetem vendégprofesszora -, hogy ne ült volna le azonnal gondolkodni. Újra elfelejtve vacsoráját, azon kezdett tűnődni, milyen tudományos magyarázata lehet ennek a jelenségnek. S egyszer csak rádöbbent a megoldásra. A fazékban nyilván lecsapódott a gőz, megint víz lett belőle, és így légüres tér keletkezett. Hát persze! Ez a vákuum valósággal magára húzta a fedőt. Hiszen a környező levegő nyomása, ha nem is érezzük, nem csekélység: tíz méter magasra képes felnyomni egy függőleges csőben a vizet. Tehát ugyanez az egy atmoszférás nyomás telepedett rá a fazékra. Papin most már lázas gyorsasággal szőtte tovább gondolatait. Mi lenne, ha a fedő elmozdulhatna lefelé, egészen az edény al-Egvetlen évszázad alatt hihetetlenül bonyolult mechanikai szerkezetté fejlődött a gőzgép. Watt 1788-ban készült univerzális - tehát kettős működésű és forgó tengelyes - gépének részletén jól látszanak a munkahenger aljához és tetejéhez csatlakozó szelepegységek, az előtérben pedig a nevezetes centrifugálszabályozó két nehezéke pihen jáig? Akkor a megfoghatatlannak tűnő légnyomás munkát végezne! Eg}' újfajta gépezetben tehát csak vákuumot kell nyerni a lecsapódó gőz segítségével, és a levegő ereje máris szinte kézzelfoghatóvá válik. '-ben Denis Papin így találta fel a légnyomásos dugattyús gőzgép működési elvét, és haladéktalanul nekilátott egy kísérleti modell megszerkesztésének. 6,5 cm átmérőjű hengerbe vizet töltött, majd dugattyút illesztett fölé, és a készüléket melegíteni kezdte. Amikor a víz forrni kezdett, a keletkező gőz felnyomta a dugatty út a függőleges hengerben. Ekkor rögzítette a dugattyúrudat. és egy kis szelepen át kiengedte a fölösleges gőzt a hengerből. így a dugattyú fölött eg}’ atmoszféra nyomású levegő, a dugattyú alatt A kávéfőzőre emlékeztető készülék Denis Papin francia tudós találmánya volt. Ebből a gőzfazékból merítette a légnyomású gőzgép alapötletét 16á7
