Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Teáskanna a vízen
A Thornton hajtómechanizmusa: a forgattyústengelyen a három forgattyúcsap egymáshoz képest 120 fokos szögeltéréssel dolgozott, így a három evezőlapát közül az egyik mindig a vízbe merült romantikusabb volt az utazás. Es micsoda Az első brit gőzhajó 1788-ban indult el a Dalswinton-tavon. Ez a valóságban 7,6 méter hosszú, kéttörzsű hajó - vagyis katamarán - volt: lapátkerekei középen forogtak, gőzkazánja a bal oldali, gőzgépe a jobb oldali hajótörzsben kapott helyet mérfbld/óra sebességgel csodálatosan haladt.” Patrick Miller nagyon elégedett volt, és újabb hajó építésére biztatta Symingtont, miközben a csatornák egyre sűrűbb hálót alkottak Anglia földjén. Hiszen olcsóbb lett általuk az áruszállítás, sőt a személyi közlekedés is. A gyári munkát keresők ilyen módon utaztak városról városra, de a tehetősebbek számára is kellemesebb volt végighajózni egy csendes csatornán, mint postakocsival zötykölődni az elhanyagolt utakon. A parton rendszerint két vontatóló ballagott, ez volt a “motorhajtás”, de ettől még kultúrmérnöki megoldások születtek! 1788- ban például Ketleyben két csatorna végét - amelyek nem egy szinten voltak - gördülőtartályos hajóemelővel kötötték össze. A hajó az alsó csatornán beúszott egy tartályba, és egy megfelelő sínpályán gőzgépes vontatással, komótosan elindult a tartály a felső csatorna felé, miközben ellensúly siklott le egy párhuzamos sínpáron. Amikor a “kerekes kád” elérte a felső csatornát, kinyitották az oldalát, és a hajó egyszerűen kiúszott belőle. Ma is féltve őrzik Symington gőzhajójának eredeti berendezését. Bár a két munkahenger Newcomen-rendszerű volt, vízbefecskendezés helyett külön kondenzátorban csapódott le a gőz 99 A
