Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A pajzs mázai A heraldikában nem színekről, hanem mázokról beszélünk. A ..máz” első hallásra mai nyelvezetünkben szokatlanul és régiesen hangzik, mert eredeti jelentése a köznapi nyelvben elkopott. Máz tulajdonképpen bevonatot jelent (mázol = bevon). Kezdetben a fa- vagy fémpajzsot színes állatbőrökkel vagy szövettel vonták be. és arra jeleket varrtak, szögeztek. Később a színeket és jelzéseket közvetlenül a pajzsmezőre mázolták. Tehát a „máz” meghatározás (mint gyűjtőnév) helyes megnevezése mindannak, ami a pajzson fellelhető, látható. A legújabb magyar irányzat szerint a „máz" kifejezést csak a fémeket és színeket összefoglaló fogalomnak kívánják tekinteni. A fémek, színek és szőrmék együttes neveként a „borítás” (a pajzs borítása) megjelölést kívánják alkalmazni. Magunk részéről ellenzőnk minden újítást,ami a régi címerleírásaink szóhasználatával ellenkezik, mert ismételjük, csak zavart okoz. Ezért a kívánt fogalmat jobban kifejező „bevonat” szó használatát is alkalmatlannak tartjuk. 1 élő ugyanis, hogy az új fogalmak szükségtelen bevezetésével a címer fogalmának lefokozását segítjük elő,és lehetőséget nyújtunk az „antiheraldikus" címerkészítőknek a „borítások” készítéséhez. A heraldikai mázok (azaz a címerpajzs bevonatai); fémek, színek és szőrmék. Fémek: arany és ezüst. Színek: fekete, vörös, kék és zöld. A többi használt szín nem heraldikai szín, hanem dekoratív jellegű, mint például a testszín alakok esetében. Újabban a bíbort is a heraldikai színek közé sorolják, sőt más színek is kaptak jelzést pl. narancs (orange) és barna, de ezek nem eredeti címer-színek. A régi címereken valamely tárgyat a hozzá legközelebb álló színnel fejezték ki. Ezért láthatunk pl. vörös vagy fekete szarvasokat régi címereken. A fehér és sárga nem heraldikai szín, csak az ezüst és arany helyettesítőjeként használatos. Szabály: Színre szín, fémre fém, nem alkalmazható! A pajzsmező egy része, ha nincsen színezve és nem fém, akkor a tetszhetőség kedvéért damasztszerű vonalkázással díszíthető. A szőrmék; hermelin, evet, (szürke mókus) bőr. A hermelin lehet, fehér alapon fekete, vagy fekete alapon fehér tincsekkel. Ez utóbbit „ellen hermelin”-nek nevezzük. Az evet bőrt több kis darabból varrták össze oly módon, hogy az egyik sorba az állat szürke hátszőrzetét, a második sorba a fehér hasszőrzetét varrták, és így tovább váltakozva. Ez jut kifejezésre a rajzos ábrázolásban. Művészi formában, színesen megfestett címereknél tiszta színeket használunk. Az árnyékolás megengedett. Említettük, hogy színezetlen, rajzban közölt címereknél a színek, fémek és szőrmék jelzésére több módszer alakult ki. A leggyakoribb és általánosan elfogadott a Petra Sancta által használt vonalkázott jelzés. Teljes nevén Silvester Petra Sancta, 1638-ban Olaszországban kiadott munkájában ismertette az akkor új, vonalkázott eljárást a címerszínek helyettesítésére. A XVII. században divatos volt a rézmetszett címer, és valahogy a színt is érzékeltetni kellett. Kezdetben még más változatokkal is próbálkoztak, de végül is Petra Sancta módszere vált be a legjobban. 87
