Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
Heraldikai mázak. Femek: 1. arany, 2. ezüst. Színek: 3. vörös, 4. kék, 5. fekete, 6. zöld. Egyéb jelzések: 7. bíbor, 8. narancs, 9 barna,10. hús - arcszín, 11. a tárgyak természetes sz ne, 12. damasztozás a színtelen helyek kitöltésére. Szőrmék: 13. hermelin, - ha fekete alapon fehér tincsek vannak akkor „ellen-hermelin” a neve. 14. „arany hermelin,” 15. természetes hermelin, 16-17-18. evetbőr. „Egymásfelé állított”, ,hasított” vagy „le és felállított” megnevezéssel jelöljük a címerleírásokban. „Rajzban való ábrázolására a gyűszű vagy vaskalap (Eisenhütlein) alakot használják” (Áldásy). Petra Sancta módszerével a mázak jelölése megoldottnak látszott, de a heroldok a színeknek kezdtek más nevet adni. A franciák kezdték el, az angolok átvették, majd egész Európában a klasszikus heraldika művelői ezeket a szín-megnevezéseket használták a legutóbbi időkig. A kutatóknak tehát ismerniök kell ezeket a megnevezéseket a régi címerleírásokból, mert aligha találják meg értelmüket a szótárakban. Az alkimisták is hozzájárultak a zavarkeltéshez: a színeket égitestekkel és drágakövekkel azonosították, jelölték. Az alanti összeállításban felsoroljuk a lényegesebbeket. A hasábok beosztása. I. A szín neve, II. A szín heraldikai megnevezése, III. A színnek megfelelő égitest, IV. A színt jelző drágakő. I. II. III. IV. arany = Or = Nap = topáz ezüst = Argent = Hold = gyöngy vörös = Gules = Mars = rubint kék = Azúr = Jupiter = zafír fekete = Sable = Szaturnus = gyémánt zöld = Sinople = Venus = smaragd Az égitesteket és drágaköveket különböző ábrákkal is szokták jelezni. 88
