Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
A steingadeni kolostor Schöngau mellett Dél-Bajorországban. Insbrucktól légvonalban körülbelül 70-80 km-re fekszik északnyugati irányban. Ez a terület sohasem tartozott Lothar birodalmához, és így a Lothar-Öslothanngia oroszlán-szimbólum elmélethez vajmi kevés köze lehet. A Welfek révén került oda. Viszont ez a terület élénk osszakottetésben állt a magyarokkal a X.-X1I. században. (Hadjáratok, u.n. kalandozások.) A steingadeni köoroszlán egy méter magas. A kő eredeti formája ismeretlen, és nem tudni, hogy és mikor lett eredetileg beépítve. A követ sokkal később átdolgozták, akkor vésték rá a pajzsformát és valószínűleg a kőperemet is. Tehát eredetileg nem volt pajzsformában, Otto Hupp tanulmánya szerint. Az oroszlán a lábak arányait és a fejtartást tekintve inkább négylábon lép. mintsem egy lábon, a körmein egyensúlyoz. Az egész ábrázolás keleti hatást mutat. Hogyan került ez a kő a steingadeni kolostorba, hol faragták? A kő anyaga azonos-e a kolostor többi kőanyagával? Nem tudom. Gyanítható azonban, hogy ez esetben is egy négylábon lépegető oroszlánt kényszerítettek álló formában egy címerbe, amelyből a bal mellső lába helyszűke miatt kissé kilóg. A steingadeni oroszlán ábrázolásának stílus-kérdésére nem volt módomban megfelelő irodalomhoz jutni. Bizonyára ez a kérdés több szempontból megérdemelne szélesebbkörű tanulmányi. Kérdés, hogy a steingadeni oroszlán szolgált-e mintául az 1152-ben megjelenő pecsétnek. vagy éppen a pecsét hatására faragták és helyezték el később a kolostorban. Mi tette szükségessé később az oroszlán pajzsba foglalását? Ha a pecsét a kiindulási pont. akkor már eredetileg is címerbe, pajzsba foglalták volna. Hogyan és honnan került a délbajor kolostorba egyszerre a XII. században egy oroszlános kő, az még heraldikai rejtély. Összegezve az elmondottakat: Henrik, az Oroszlánnál tűnik fel először általánosan elismerve a címerekben az oroszlán, mint jelkép. Kihangsúlyozhatnánk, hogy a címert lovas hordja, és feltételezhető, hogy ő és családja révén került ez a pecsétforma általános használatba, sőt Angliába is átterjedt. Henrik ötvenhat évig tanó személyes harca a német császárokkal két pártra osztotta a birodalmat. Hívei, szövetségesei, hűbéresei tőle vették át az oroszlán szimbólumot, és az rohamosan elterjedt. Ellenfelei pl. az önállósult Ausztria hercegség első hercegei a Babenbergek is oroszlánt használtak címerükben, valószínűleg, mert az eredetileg Henrik birtokát képező terület jelzése is oroszlán volt. Tehát e jelzés, mint felségjel felvételével léptek az ő birtokába. A Babenbergeket követő Habspurgokkal (későbbiekben Habsburg) hasonló a A steingadeni kolostor oroszlános köve a XII. század második feléből A németek ezt a követ tartják az oroszlán legrégebbi., heraldikai" ábrázolásának, annak ellenére, hogy> ismert tény, hogy a pajzsformát csak sokkal később faragták a kőre. A kő jelenleg a Bajor Xemzéti Múzeumban van Münchenben. 347
