Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
kommunikáció, hírterjedés körülményeivel. Az uralkodó réteg a maga szervezete útján a politikai eseményekről aránylag elég gyorsan értesült, és a törvények továbbításáról is gondoskodni tudott. A köznép, a városi lakosság a vándor kereskedők, utazók és a papság útján értesült a világ eseményeiről. A kommunikáció kérdésével foglalkozó tudósok szerint ezer évvel ezelőtt, tehát Kr. u. 1000 körül egy-egy hír,különös esemény, új dolgok használatba vétele, másszóval az ismeretek terjedése hatvan-nyolcvan évet vett igénybe. A kutatók, nyomon követve az eseményeket, híreket úgy az időpont, mint a hely rögzítésével, pontosan követni tudták a hírek terjedési idejét és azt, hogy milyen felnagyított és torzított formában került ugyanazon esemény vagy átvett szokás a köztudatba távoli országokban. Ez a folyamat évszázadonként körülbelül tíz évvel meggyorsult, majd a középkor végével a közlekedési utak javulásával, az átfogó nagy háborúk ember-mozgató hatása révén, és nem utolsósorban a vallási mozgalmak kapcsán, valamint a könyvnyomtatás elterjedésével rohamosan megváltozott. Az utolsó két-három évszázad technikai fejlődése számunkra lehetővé teszi, hogy a rádió, a TV és az újságok révén úgyszólván egyidőben értesülünk a vüág legtávolabbi eseményeiről. Nehéz tehát, de szükséges a dolgok megértéséhez, hogy visszahelyezzük magunkat a régi múltba. Nem elhanyagolható szempont annak figyelembevétele, hogy a győztes hódító rendszerint átveszi a meghódított nép nyelvét és szokásait. A hódító, megszálló, asszony nélküli katonaság a legyőzött néppel keveredik, és azzal házasodik össze. A gyermek pedig anyjától tanulva nem az apa, hanem az anya szokásait és nyelvét veszi át. Érdekes megfigyelés, hogy a harcban álló ellenfelek nem veszik át egymástól jelzéseiket és szokásaikat egészen addig, míg a harc el nem dől, de azután a győztes a legyőzöttől, vagy fordítva. Ez az átvétel nem rögtön történik, amíg az intenzív ellentét fennáll, hanem majd mind egy nosztalgikus emlékezés a dicső harcok után, pár év elmúltával. Ennek oka, hogy idők folyamán az események átformálódnak. A száz legyőzöttből ezer lesz. Az ellenfél vezére feldicsőül annak kihangsúlyozásától, hogy milyen kiváló hadvezért győztek le. A krónikák kevés kivétellel mind később íródtak, és ezért túlméretezettek értesüléseik. Ha többek között e néhány szempont figyelembevételével tekintjük át az eseményeket, világosabban rajzolódnak ki elképzeléseink körvonalai. Néhány lényegesnek vélt időpontot sorolok fel az alábbiakban. Magam is feltevésekre szorítkozom, és ezért az olvasóra bízom annak elbírálásit, hogy a heraldika kialakulásának kezdetéig,a XII. sz. közepéig milyen hatások érvényesülhettek. 711 Az arabok (vagy másnéven mórok, szaracénok) megvetik lábukat Gibraltárnál az európai kontinensen. 713 Xeres de la Frontéra-nál az arabok szétverik az utolsó nyugati-gót sereget, és rövid időn belül majd az egész Ibériai-félszigetet elfoglalják. Bár fokozatosan mind több területet vesztenek el, majd hétszázéves jelenlétüknek az európai kontinensen 1492-ben Granada elvesztésével vége szakad. 793 A normannok feltűnnek Anglia partjain. 799 A normannok megjelennek a Szajna torkolatánál. 800 Nagy Károlyt császárrá koronázzák. A frank birodalom fénykora. 843 A normannok elfoglalják Nantest. Verduni béke. A frank birodalom három részre oszlik. 85 1 A normannok feldúlják Hamburgot. 882 A normannok elfoglalják Kölnt. 885-86 A normannok Párizst ostromolják, Odo visszaveri őket. 891 Arnoulf német császár Lővennél megsemmisíti a normannokat. 895 A magyar honfoglalás. 911—14 Magyarok nyugati hadjáratai (az úgynevezett „kalandozások”). A normannok 500 hajóval a Káspi-tengeren. Nyugat-európai vereségük után érdeklődésük Kelet-Európa felé irányul. 917 Magyarok további hadjáratai 921 és 926-ban azokon a területeken, ahol későbbiekben az oroszlános címer kialakult. 1001—38 Szent István uralkodik, és rokoni kapcsolatba lép a német császári házzal. 1047 Az eddig a francia király hűbéreseként a róluk elnevezett területenNormandiában élő normannok függetlenítik magukat. 1066 A normannok Hódító Vilmos vezetésével a hastingsi csatában döntő győzelmet aratnak, és elfoglalják Angliát. 1127 Az első heraldikainak tekinthető Anjou Gottfried címer. 1129 Henrik szász-bajor herceg használ elsőként oroszlános jelzést pecsét-címerként a kontinensen. 342
