Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval

Vázlat a feltételezhető magyar — normann kapcsolatok lehetőségeiről

800 körül a magyarok és normannok a Volga Káspi-tengeri torkolata környékén vannak jelezve. A

normannnok eljutnak Azerbajdzsánig.

826—39 Úgy a magyarok, mint a normannok katonai szövetségben-szolgálatban állnak a perzsa-kazár birodalomban.

875 Meghal a normann Rurik, akit a normann-orosz birodalom megalapítójának tekintenek.

889 Ez idő tájt vonulnak a magyarok Kiev érintésével nyugat felé. A magyarok vonulási területe

keletről nyugat felé tart. A normannok kereskedelmi és egyéb tevékenysége viszont északról dél felé irányul, a dél felé tartó nagy folyamokon vagy azok mentén. A két nép vonulási területe tehát keresztezi egymást.

895 Magyar honfoglalás.

911 Holgi. Rurik természetes fia és utóda kereskedelmi szerződést köt Bizánccal.

972—97 Géza fejedelem varég-normann zsoldosokat tart seregében.

Bár a magyar-normann kapcsolatok kutatása mostoha gyermeke a magyar történelem tudománynak, az érdeklődő számára megfelelő irodalom áll rendelkezésre. A fenti igen nagyvonalú vázlat kizárólag a valószínűségre kíván rávilágítani. Elmélyedni ebbe a tárgykörbe, nem tartozik e könyv keretébe.

Jenyn Thomas (1410) könyvéből, az oroszlános cimerképek sorozatból. (Kivágás.)

A heraldikai (brabanti) oroszlán

Arra igyekszünk e helyen feleletet keresni, hogy mi módon alakult ki az ismert és elfogadott, ágaskodó tartású heraldikai oroszlán címerkép, és feltételezhetők-e magyar kapcsolatok.

A heraldika kezdetét az első címeradományként nyilvántartott Plantagenet címertől számítjuk. F.bben a címerben elnyújtott,normann-szerű oroszlán látható ágaskodó tartásban.

Flső Henrik angol király 1127-ben adományozott címert vejének, Anjou Plantagenet Gottfnednak (Geoffrov). Jean Rapicault.a marmoutiersi krónikás barát jelenti, hogy a király vejének pajzsot adott „egy” oroszlánnal. Hogy lett ebből hat oroszlán - talán a tartományok száma miatt? , nem találtam nyomát. Hasonló ugyanis az elgondolás az Árpádok 7, illetőleg 9 oroszlános címerével. Azt sem tudjuk, milyen formában viselte Anjou Plantagenet Gottfried a címerét, mert csak a sírján (+1151) maradt fenn az ismert ábrázolással, öt oroszlánnal. A számtalan ismertetett Anjou Gottfried-címer mind csak későbbi keletű elképzelés, rekonstrukció.

I. Henrikkel, Hódító Vilmos fiával férfiágon kihalt a normann királyi ház. Leánya, Hódító Vilmos unokája Matild, Anjou Gottfriedhez ment férjhez, aki Plantagenet jelzővel vonult be az angol történelembe, és a Plantagenet angol királyi ház megalapítója. Matild kezével egyben a normann királyok jogai és kiváltságai is átszálltak Gottfriedre. Valószínű^ennek jelképe volt a címeradomány. Figyelemreméltó az a feltevés is, hogy már Hódító Vilmosnak is volt oroszlános címere, a hagyomány szerint több oroszlánnal, ezt adta tovább I. Henrik vejének. Gottfried fiának, II. Henrik címerét nem ismerjük, fiai és unokái viszont ismét használják az oroszlános címert; többnyire nem ágaskodó, hanem lépegető formában és változó számú oroszlánnal.

343