Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
Elképzelt viking hajó az oldalára felfügesztett pajzsokkal és állatbőrökkel. és lebegő piros-fehér vitorláikkal, a sárkány képzete alakulhatott ki. A rémség, megsemmisülés. Erről tanúskodnak a korabeli krónikák, látomások. Elég utalnunk a lindisfarnei Benedek rendi kolostor esetére, mely igen hasonló a mi magyar St. Gallennünk történetéhez. 793-ban szálltak partra sárkányfejes hajóikkal a normann-vikingek Lindisfarn közelében, és szörnyű öldöklésük az egész szigetvilágot rémületbe ejtette. Az egy-két elmenekült, életben maradt barát leírta és elmondta a partraszállás történetét. A St. Gallennben békésen mulaiozó és iszogató magyarok helyett ez esetben értelmetlenül öldöklő, romboló rablókról szól a krónika. Ettől az időtől kezdve a sárkánnyal azonosították a partraszálló normannokat. Az egykorú írások is sárkányok megjelenéséről számolnak be itt vagy ott! Igen ám, de — mint ismételten említettem - ki tudja, hogy hogyan néz ki egy sárkány? Hiszen a hajókat oroszlán vagy más vadállatfejek díszítették, és ezekre fogták rá, hogy sárkányfej. Megszületett a „tengeri oroszlán” fogalma, képzete. Oroszlán fejű hosszútestű szörny... Nagyon eltérnék a tárgytól, és ezért e helyen nincsen módomban a nagy anyagot részletezni. Úgy vélem, hogy ebben a monda- és hiedelemvilágban kellene keresni a majd 600 évvel később megjelenő megnyújtott testű címerállat-oroszlán nyomait. A mondavilágban az oroszlánból sárkány lett, majd a sárkány visszavedlett egy különös alakú oroszlánná. Gondoljunk csak arra, hogy első megjelenésük időpontjában a magyarokat is kutyafejűnek vélte és írta le a rettegő népség Európában. Természetesen a középkori ember lelkűidével számolva mindez csak feltevés, elképzelés. Az itt-ott található nyomokra felépített kombinációk nem rendelkeznek bizonyító erővel. Mindezeket elmondva még mindig fennáll a kérdés, hogyan jutott az oroszlán meszsze északra a normannokhoz? A régészek szerint totemállatot a lakóhelyükön előforduló állatok közül választ valamely nép. Sem a normannok, sem a magyarok ősi tartózkodádási területein nem fordult elő oroszlán. A normannokról feltételezhető, hogy északafrikai vagy római kapcsolataik révén ismerkedtek meg ezzel a királyi vaddal, de még valószínűbb, hogy úgy a normannok, mint a magyarok egy helyről hozták magukkal az oroszlánbőrt. Úgy a magyarok, mint a normannok egyidőben voltak kapcsolatban a kazár-perzsa birodalommal, melynek ősidők óta a mai napig az oroszlán a hatalmi jelvénye és címerállata. (Lépegető,természetes tartásban!) Feltételezhető tehát, hogy onnan és azoktól hozták magukkal a magyarok és a normannok a szimbolikát és annak jelképét a bőrt, ott vették esetleg cserekereskedelem útján, ahonnan a normann sírokban található nagyszámú ezüst dirhem, arab pénz is származik. Angol elmer (Cinque Ports) példa a gondolattársításra. A címer jobb oldalán a megnyújtott oroszlán, amely a rajz szerint a címer bal oldalán hajóban végződik. Ilyen elgondolásból keletkezhetett a tengeri oroszlán képzete. Maga a címer két címer felezéséből keletkezett, de kétségtelen, hogy a korabeli tervező a képelemek elhelyezésével valamit ki akart fejezni. 332
