Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
és az ugyancsak aranyszélű könyv fekete mezőben a következőket jelenti: „fekete szín a bányászat jelképe, a piros kalapács az ipar, a keresztbe helyezett könyv a tudomány, az iskolaváros szimbóluma.” „bástyára emlékeztető felső mező a múltat kivánja idézni, a mélykék középmező műemlékeire utal”. Teljesen légből kapott szimbolika. Ki hallott arról, hogy a kék szín műemléket jelent? A kék mező felett az arany mezőben elhelyezett kis csészeszerűségre nem adnak magyarázatot. 7. Kazincbarcikát jelképezni kívánó grafika, plakát. A rajz úgynevezett durva, kinagyított raszterral készült. Kicsinyítve képtelenség ábrázolni. A rajz természetesen arany alapon van. Az alsó mező fekete rajza alól kék szín, a dombszerűség alól zöld világlik ki, a hűtőtorony alapja sárga. Tehát arany, sárga = ugyancsak arany, zöld, kék és fekete-fehér színek öszszesen a piros csillaggal együtt hét szín! Szép színes plakát, de nem címer! Rá is írták, hogy mit ábrázol. 8. Baja emblémája. Pajzsba foglalt. Ismeretlen asszimetrikus osztás lila-piros-lila-piros, középen arany alapon fekete szimbolikus rajz (kicsinyítve kivehetetlen). A nyomtatásban lüa színt a magyarázat kéknek mondja,és a „várost körülölelő Dunát és holtágait jelképezi”. „Az arany ovális felületen gyümölcsöt termő fa áll, alatta emberpár.” Nagy gyümölcsök lehetnek, amelyek olyan nagyok, mint az emberek feje. Nem kíséreltük meg színben (fekete-fehér) ezt a rajzot kifejezni. Címerszerűség, de nem címer! 9. Veszprém címere. Zöld pajzslábon piros mezőben ezüst, azaz fehér, hibásan stilizált lovag. Anakronizmus a lovag az ötágú csülaggal. Egy külföldi heraldikus mosolyogva jegyezte meg: úgy néz ki, mintha a lovag ráütne a csillagra. Jószándékú magyar ügy sikertelensége vagy hibája jobban fáj, semhogy gúnyolódnék, de kérdem, hogy a csillagot nem lehetett volna kezdvezőbben elhelyezni? Egyébként ez a címer egyike a legjobbaknak. W. Siófok címere. Színen szín. Kék-fehér-kék zászló kék alapon! A rajzoló sohasem látott még kormánykereket? Ez kocsikerék,még ha aranyból is van, ezüst, fehér alapon. 11. Makó címere. A felületet helytelen arányban fehér hullámos pólya osztja. A felső osztásban rikító kék alapon lebegő piros csillag (színen-szín!). Az alsó osztásban piros alapon arany hagyma. Mi magyarok tudjuk, hogy Makó és mindnyájunk számára a makói hagyma arany, de rajtunk kívül ki tudja még? A rajzból csak természettudós tudja megállapítani, hogy a piros térben lebegő labdaszerűség hagymát kíván jelképezni. 12. Fantasztikus alakok Hajdúszoboszlót jelképezni kívánó emblémáról. Ilyen rajz inkább illik science fiction regénybe, mint címerbe. 13. -14. Állatfigurák Szigetvár és Túrkeve címerrajzán. A heraldikai oroszlán ábrázolása meghatározott. Ezek a cérnaszálon lebegő-farkú állatok helytelenek címerben. Nem lehet modern ábrázolásra hivatkozni, mert a szimbolika helytelen. A rajzok maguk kitűnőek, megfelelő helyen. 15. Hatvan címere. Arany, tehát sárga alapon ugyancsak arany vagy sárga oroszlán, mancsaiban hatalmat jelentő piros rúddal. Ismét egyéni szimbolika. Arany alapon nem lehet arany oroszlán! Az oroszlán ábrázolása a 13. és 14. ábrával való összehasonlításként szerepel. 16. Várpalota címere. Várpalotának a piros csillagon kívül nem jutott szín. Ezüst, azaz fehér alapon fehér épület, amely várat kíván jelképezni a múltból (!). A hullámvonalakról ez esetben nincs- említés. Más helyen folyamot jelképez. Az öt fekete oszlop gyárkémény, és az öt nagy üzemet jelképezi Várpalotán. A címer ezüst-fehér alapja az alumíniumra kell, hogy emlékeztessen. (?) / 7. Szentendre címere. Kék alapon piros csillag, ezüst-fehér hullámvonalak a Duna-partot szimbolizálják. A bukósisakszerű rajz, arany (az aranyat nem jeleztük, hogy ne legyen még zavarosabb) „a város műemlékeinek és történetének hagyományait jeleníti meg.” Ha nem írták volna le magyarázatként, ki találná ezt ki a rajz alapján? 324
