Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
Ez lenne tehát egy mikroszkopikus metszet a magyar heraldikáról napjainkban. Reméljük vármegyéink címerei nem kerülnek hasonló sorsra. A rajzolók nem tettek jó szolgálatot a magyar heraldika ügyének. Talán akad majd egy magyar heraldikus, aki a holland Steenkamp mintájára a bőséges anyagból összeállítja, hogy hogyan nem szabad címert készítem. Könyvünk elején idéztük Zolnay László megállapítását. Megismételjük:,,A középkor emberének szemeben a heraldika egyértelmű törvényeinek hibás alkalmazása holmi etikai vagy esztétikai eretnekség; bűnnél is súlyosabb hiba." Tegyük hozzá, ez a megállapítás változatlanul vonatkozik a ma emberére is. ha a heraldika ..egyértelmű törvényeinek” ismerte nélkül címert készít. Hiányos volna beszámolónk a magyar heraldikáról, ha nem említenénk meg egy másik, bár nem hivatalos jellegű.de helytelen címerkészítő irányzatot.A külföldre szakadt magyarság megbecsüli Hazája történelmi múltját, és igyekszik azt megőrizni, ápolni és átmenteni a már idegenben született utódok számára. A kétségkívül jóhiszemű igyekezet néha eltéveszti a célt. Készíthet mindenki címert magán vagy egyesületi célokra.de történelmi, nemzeti múltunkra jellemző, azt kifejező címer csak olyan lehet, amely megfelel a valóságnak.Itt-ott felbukkan egy-egy téves ábrázolás, tehát nem egyedülálló példa az alábbi, amelyet e neiyen bemutatok. Az egyik tengerentúl felújított, vagy talán helyesebben kifejezve, tovább élő „társulat”, melynek nemes célkitűzése volt ápolni a magyar múlt kimagasló történelmi alakjainak emlékezetét, ünnepélyes alkalmakra díszítésként a régi magyar címerek alkalmazását ajánlja. Szószerint. „templomok és termek díszítésére szolgáló címerpajzsokat”. Úgy latszik, hogy az eredetileg „emiékbizottság”-ból alakult társulat „rendi” allűröket kíván felvenni, csülagkeresztes rendtagokat nevez ki, sőt erre az igyekezetre mutat az is, hogy a dekorációként ajánlott tizennégy címer közül hat, ismén lovagrendek címere. A fennmaradó nyolc magy ar történelmi címer közül csak a legrégibbnek jelzett hármat ragadjuk ki. Ugyanis a címerek alatt évszám is szerepel, jelezve a címerek korát, illetőleg használatuk 896 996 1172 Feltételezhetően a közölt címerek vázlatok, amelyek sokszorosítás (stencyl) céljára készültek, és így formai kritikának nincs helye. Azt sem kutatjuk, hogy a címerképeket honnan vette a címerkészítő. A lényeg az, hogy 1202 előttről magyar címen nem ismerünk, legalábbis a magyar történelemkutatás mai állása szerint. Sőt 1000 előttről Európában sem ismerünk elismert címert! A Nap és a Hold lehet ősrégi székely jelzés, de 896-ból aligha létezik kézzelfogható dokumentált ábrázolásunk. A magyar hitvilágban sem szerepel így együttesen, ismereteim szennt. Címer formájában először a XVI. sz.-ban jelenik meg. A 996-ból jelzett sasos címer tökéletes anakronizmus. Ilyen sast csak ötszáz évvel később kezdtek rajzolgatm. Győrffy és László szerint a meglevő cimeranyagunk alapján feltételezhető, hogy a honfoglaló nemzetségfőknek voltak totemszerű jelzéseik, és ha lett volna címerük, akkor körülbelül így néztek volna ki. 325
