Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval
Autó, repülőgép stb. elképzelhetetlen. A 2.-3. címer tulajdonosai régi címerüket elsietve frissítették fel. Nem valószínű, hogy jelenleg használják, mert Németországban és más országokban is a horogkereszt használata tiltott. (Nem akarva a család élő tagjait kellemetlen helyzetbe hozni, a címerből a címerképet töröltem.) A régi címerekben szereplő swasztika nem kifogásolható. E helyen újra rámutatok arra, hogy jelképeket könnyű félremagyarázni. Ne a mindennapi, hanem a heraldikai jelentését nézzük a jelképeknek. A négerfej nem azt jelenti a címerben - mint sokan gondolják —, hogy az illető ősei rabszolgakereskedők voltak, hanem, hogy esetleg résztvett a keresztes hadjáratokban, a „fekete-pogány” ellen harcolt, vagy hogy valamilyen formában kapcsolatban volt más világrészekkel, pl. hajós, ültetvényes, gyarmati tisztviselő vagy kalmár volt. Rengeteg Dávid-csillag van a címereinkben. Ez sem zsidó származásra mutat, hanem biblikus ábrázolás. Egyébként a Dávid-csillag első előfordulása Mezopotámiában igazolható, és a zsidók éppen úgy átvették, mint az északi népek a swasztikát Indiából és Mongóliából. 4. Ez az ábrázolás a világ legrégibb címere lenne, ha címer lenne, mint ahogyan a hitelesség kedvéért meghagyott aláírás állítja. Németnyelvű, de magyar címerekkel foglalkozó könyvben találtam ezt a csodabogarat. A kép kék alapon lebegő arany férfifej egyiptomi fejtakaróval. Eltekintve attól, hogy ,,Á” egyiptomi istent nem arany fejtakaróval ábrázolják, a fáraószakáll (felerősített szakállt jelképező dísz) helyett valódi, a rajzból jól kivehető szőrzetet hord az ős. Annak, aki ezt a szerény munkát átlapozta, felesleges megmagyarázni,miért nem címer ez a kép. Tény, hogy aki a kép alá odaírta, hogy címer (Wappen), az a heraldikában járatlan. Az pedig, hogy egy magyar nemesi címerekkel foglalkozó könyvben ez a rajz megjelenhetett, a többi gyanútlan címertulajdonosra nézve, egyhén szólva,kellemetlen és sértő. Hihetetlen, hogy nyomtatásban, címerkönyvben ilyen előfordulhat. 5. Azonban, hogy minden lehetséges, arra példa a Guthy címer. A Guthy címer nem azért gúnycímer, mert címerképe a majom, hanem mert ezen a címerképen a majom hadiöltözetben van, kard van az oldalán, bakkecskén lovagol, és arany lobogót tart a kezében. A magyar címertörténetben összesen két gúnycímerről tudunk eddig. Az egyik a bemutatott Guthy-féle, a másik a Váradi címer, amelyben a fejét vakaró visszatekintő oroszlán a címerkép. A mai magyar heraldika „Az a nép amely nem őrzi meg emlékeit, annak nincsen történelme!” önvallomással kell kezdenem. Amit a magyar címerekről röviden elmondani kívántam, azt a megfelelő fejezetben („A magyar címerekről”) elmondtam. A jelen írás célja egyébként is egy általános tájékoztató és csak néhol részletekbe nyúló beszámoló. Nem volt szándékomban a mai magyar heraldikával foglalkozni egészen addig, amíg meg nem kaptam ,,.A magyar városok címerei” címmel megjelent könyvet, úgy egy kis bibliofil, mint egy nagyobb formában. Először arra gondoltam, hogy a „Különlegességek - furcsaságok” között említem meg a címernek elnevezett emblémákat, de ezt a magyarsággal szemben sértőnek találtam, és ellenkezne felfogásommal. Húzzak egyet a vállamon és hallgassak? A második világháborúban hallottam, hogy igen nagy magasságból a repülő-megfigyelő egy 317
