Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - I. rész. A címerrel kapcsolatban…
VJ,*— - * I.v-v— f7 ^r. ^ Sassal, Turullal ábrázolja Attila zászlóját a középkorinak jelzett fametszet (Váz lat). mondja. „ Természetesen nem csupán az Árpád-háznak voltak ellátásokhoz fűződő mesés hagyományai. Amikor a középkor folyamán címereket kezdtek használni, a neves magyar nemzetségek cimerképeiben is feltűnnek a családi hagyományok egykori állatmeséi. Erre először Gyorffy György mutatott rá. Érdekes módon bizonyította, hogy a nyugatról jött főúri családok címerei jellegükben keresztények, s éppen ezáltal különböznek az ősfoglaló magyar főnemesség pajzsainak rajzától." Jól jegyezzük meg ezt a megkülönböztetést, men erre a továbbiakban még visszatérünk. Tényként fogadhatjuk el, hogy a magyar nemzetségfőknek voltak totemszerű nemzetségjelei,és valószínű, hogy ehhez hasonlóan a nagycsaládok is rendelkeztek törzsi, nemzetségi, családi jelképekkel. A családi jelvény, legyen az totemállat vagy más jelkép, nemcsak a honfoglaló magyaroknál volt használatban, hanem a Kárpát-medencében élő előmagyaroknál és avaroknál is használatos volt. .Az avarok övveretei, a tamgák jelképei vadkan, griffmadár. állatviaskodás, emberfejes oroszlán és ehhez hasonló'ábrázolásokat mutatnak. Ezek a tamgák'V'magyarokhoz hasonlóan nemcsak a nemzetségi hovatartozás, hanem a rang kifejezői is voltak. Testükre tetoválták, hímzéseken alkalmazták és mint rangjelzés az övükről lecsüngő szíjveretként szerepeltek. Ezeket a tamgákat még nem sikerült megfejteni, de feltételezhetően a tulajdonosával kapcsolatban közléseket, jelzéseket tartalmazott. 161 Ilye*^BS£rrtő állat', totemképekből alarirrtoriPtpI" rirrtorlrárxolr
