Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Második könyv - I. rész. A címerrel kapcsolatban…
A praenormann királyok vagy magyar nemzetségfők rekonstruált címerképei nem kézzelfogható leletek. Bizonyitékok hiányában egyelőre még csak praeheraldikai elképzelések. E körülménytől függetlenül, a magyar heraldika előzményeit vizsgálva, a nemzetségfők rekonstruált címerképei igen fontos lépést jelentenek. Annál is inkább, mert a további kutatás kiindulási pontjául szolgálhatnak. A rekonstruált címerképeket László Gyula készítette.— mmtmás hely.en. is megemlítettük — Györffy György nyomán. (László Gyula: Hunor és Magyar nyomában. Gondolat,, Bp. 1967. és Györffy György: István király és műve. Gondolat,Bp. 1977.) Ezek a rekonstruált címerképek túlnyomórészt állatmotívumokat tartalmaznak. Igenám, de mint maga László Gyula a címerrekonstruáló közli: ,,ezeknek az allatkepeknek eredete az Onugor-Magyar-Avar ősökre utal, mert hiszen a honfoglaló magyarok sírjaiból állatmotivum nem került elő”. (Beszélgetés. Balatonrendes 1983. VIII.) Vagy talán éppen ez a tény bizonyítaná a magyar vezetőréteg kontinuitását, folyamatosságát? A ,,turul”. Árpád fejedelem rekonstruálható cimerképe. A praeheraldikus, történelmi tények alapján rekonstruált címerképek nem tévesztendők össze a képzelet világába tartozó fantázia-címerekkel. Fantáziacímereket a heraldika kezdete óta ismerünk. Nem annyira megtévesztő szándékkal készültek, mint inkább szimbolikus erők, földöntúli származás, babonás képzelet kifejezésére szolgáltak. A világirodalomban ismert első két címerekkel foglalkozó munka túlnyomóan inkább praeheraldikus és fantáziacímereket tartalamaz. Az első az „Éneit” néven ismert gyűjtemény, szerzője Heinrich von Veldecke (1174-1 188), a második Petrus de Ebulo (1195- 1196) műve, amelynek jeletősége abban áll, hogy bemutatja a korabeli fegyverzetet és sisakformákat. Címerképek, amelyeknek ábrázolási módja, ráfogott kora nem felel meg a történelmi valóságnak, nem fantáziacímer, hanem hamisítvány. Mindenképpen elítélendő a hamis címerképekés vele együtt a tudománytalan elgondolások terjesztése. Egy Dél-Amerikában székelő magyar egyesület „templom és termek díszítésére” címerképeket ajánl. Többek között Kr. u. 896 és 996-os évekből! A feltehetően lelkes jószándék így válik nevetségessé. (Köszönet Payer Andrásnak, aki e tanulmányom leírásában segítségemre volt.) Tekintsük át, hogy alakultak ki a címerképek, jelképek, latinosán szimbólumok. Vegyük szemügyre a kialakulás előzményeit és esetleges magyar vonatkozásait. A tudományos világ elfogadott álláspontja szerint a címertan-heraMika kezdete z XII. században volt. Ez 259 TcnÜÉÉÍ®er
