Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

Rákóczi Zsigmond (1607-Ie>08) Báthori Gábor (1608-1613) Bethlen Gábor (16 1 3 1629)

Brandenburgi Katalin (1629-1630) Bethlen István (1630)

I. Rákóczi György (1630-1648)

II. Rákóczi György (1648-1657) Rhédei l erencz (1657 — 1658)

II. Rákóczi György (1658)

Barcsai Ákos (1658-1659)

II. Rákóczi György (1659—1660)

Barcsai Ákos (1 660)

Kemény János (1661 -1662)

I. Apafi Mihály (1661-1690)

II. Apafi Mihály (1690)

Tököli Imre (1690)

Leopold (1692-1703)

II. Rákóczi Ferenez (1704-1710)

III. Károly, Mária l herezia, József, Leopold

A nemzeti zászló

A zászló és annak szerepe a heraldikában külön fejezet.

Államcímerünk gyakorta ékessége nemzeti zászlónknak, és annak kialakulására hatással volt. A címernek és zászlónak egymásra való kölcsönös hatása ismert, és ezért a heraldika és banisztika testvértudomány.

Kezdetben a piros-fehér Árpád-sávozás volt zászlószínünk, majd II. András korában megjelenik piros selyem alapon a kettőskereszt.

Az első magyar zászlóábrázolás a magyar címerek között bemutatott V. István pecsétjén látható. A zászló a stíriai párducot és annak folytatásaként a sisak mögött szalagozásokat mutat. Újabban azt tartják, hogy ez a szalagoknak vélt lobogórész tulajdonképpen az Árpádok színeit jelzi.

A zászlók alapszíne változó volt. A piros mellett tudunk zöldről is, de mindjobban előtérbe kerül a fehér alapszín, sejthetően az ország, a király különleges jelzéseként.

Nemzeti királyaink után a zászló színe veszít jelentőségéből, mert a zászlón levő címer volt a fontosabb jelkép. A fehér selyem zászlók egyik oldalán a fejedelem címere, a másik oldalon pedig valamely szent, majd mind gyarkabban a Szűz Mária jelenik meg.

A hedsereg zászlói is sokfélék. A főúr saját zászlóját használja. A banderiális zászlók családi-hatalmi jellegűek. A főurak családi zászlóik alatt vezették csapataikat. Innen a bandérium, zászlósúr elnevezés. Az erdélyi fejedelmek sem követtek egységes zászló-szokásokat. Ki-ki a maga címeres zászlója alatt vezette a hadsereget.

Bocskai zászlót adományoz, és Rákóczi zászlói ,,Pro libertate” felírással szimbólummá váltak.

A Habsburgok alatt nincsen jellegzetesen kialakult magyar zászló, a hangsúly az összbirodalmat jelképező Habsburg jelzéseken volt.

Viszont a Habsburgok a koronázási ünnepségeken Habsburg II. Mátyás óta a koronához tartozó országok és hűbéri tartományok zászlait is felvonultatták. Fennmaradt II. Mátyás szertartás könyve, és e szerint Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Galícia, Padoméira, Kunország és Bulgária zászlóival díszelegtek, mint magyar királyok.J^zerint a nevezett országrészeknek nem csak címereik, hanem megkülönböztető

^ß^^Är-onázást szertartás-szokást legutoljára Ferenc József koronázásakor alkalmazták. A teteérolt%ászlók nagyrészt már csak címereket jeleztek, és úgy a közben önállósult államok, mint az ébredő nemzetiségi kisebbségek részére sértő volt, tiltakozást, tüntetéseket vont maga után.

A zászlóhasználat mind általánosabbá válik a XVII-XVIII. sz.-ban, és kisebb alakulatok is használják. Mint díszítőelem a polgárság körében is elterjed.

235