Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
szagos mozgalom indult meg, mely Erdély és Magyarország újraegyesítését tűzte ki céljául a Szent Korona uralma alatt. A rendek és az országgyűlés szívós küzdelmét siker koronáztass egy század múltán Erdély újra Magyarország szerves részévé vált. A címer tekintetében azonban nem történt változás. Intézményeink, hazafias egyesületek dícséretreméltó módon igyekeznek Erdély címerét a feledéstől megmenteni, és kiadványaikon a címert feltüntetik. Ezek a magánhasználatú címerek többnyire ízlésesen stilizállak, de előfordul kisebb eltérés. Természetesen maganhasznalatban lévő címereknél a tervező művésznek szabad keze van, de miért ne kísérelnénk meg az eredeti történelmi címerképet átmenteni a köztudatba? Ugyanis a sas kiterjesztett szárnyai nem lehetnek magasabbak, mint a sas feje, és a nap, a hold a szárny felé rajzolandó. A magyar sas valószínűleg régebbi, mint az utolsó évszázadokban stilizált, felfelé nyújtott szárnyú ábrázolás, amely germanizmus. Az adott* politikai helyzetben az első világháború után Erdély címere, mint felségjel megszűnt. Az új román állam Erdély címerét államcímerébe bekebelezte, és abban is szerepel mind a mai napig kisebb-nagyobb változtatásokkal. Erdély címere,mint említettük csak társadalmi és emigrációs körökben szerepel, az új magyar állam felségjeleiben nem. De nem így a szászok, a sokkal kisebb létszámú erdélyi Szászság, úgy külföldön, mint magában Erdélyben, minden címeremlékét igyekszik német alapossággal megőrizni, és annyira mennek, hogy még a régi marhajegy-pecséteket (billog) is (nagyon helyesen) nyilvántartják. Talán szerencse ez számunkra, magyarok számára is. Ugyanis jobban felülvizsgálva, igen sok magyar birtok megjelölést is megtalálunk ilyen módon. Sőt azt is hogyan kerültek magyar család-névvel megjelölt birtokok a szászok kezeibe. Ezt a bizonyos marhajegy pecsétet más helyen is érintettük. Lényege az, hogy egyes régi család, helység geneológiájára mutat az a marhajegy pecsét, akié a marhatenyésztő terület-birtok volt. Ugyancsak rámutatnunk, hogy pl. Texasban (U.S.A.) hasonló marhajegy-pecsét-múltra alapozva állították össze területrészekre vonatkozó térképüket. erdélyi uralkodó fejedelmek névsorát és ural-Befejezésül: Bár régi tankönyveink foglalkoztak Erdély történelmével, a fejedelmek névsorát a magyar uralkodókhoz hasonlóan nem közölték. Számos lexikonban és szakmunkában utánanéztem. Talán jó szolgálatot teszek, ha az alanti jegyzetben az Erdély történelme iránt érdeklődők részére közlöm az kodásuk idejét. Erdély uralkodói; Vezérek, a Töhötöm családjából Árpádházi királyok Báthori Zsigmond másodízben (1598 — 1599) Báthori Endre (1599) Rudolf Mihály gubernádorsága (1599—1601) Báthori Zsigmond (1601) Rudolf: Basta helytartósága (1601) Báthori Zsigmond (I 60 I - I 602) Rudolf: Básta helytartósága (1602 — 1608) Székely Mózes (1608) Rudolf: Basta helytartósága (1603-1604) Kormánytanács (1604—1605) Bocskai megválasztása Bocskai fejedelemsége (1605 — 1606) Ku lő bői, szár mazó királyok lzabensjt§5gge (1541-1551) Janoy^fsikáS^ Izabella (15 5í> — 15 59) János Zsigmond (1559-1571) Báthori István (1571—1576) Báthori Kristóf (1576-1581) Báthori Zsigmond (1581 -1598) Rudolf első ízben (1598) 234 Marhabélyegzö. Erdélyi szász gyűjtés, heraldikai közleményben.
