Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
A címer a bécsi címerhivatalból származik, és szemlélteti annak felfogását. A címerpajzs középpontjában a díszhelyen a Habsburg címer. A pajzsfej jobb szögletében, azaz a II. helyen a magyar állam és a hozzátartozó tartományok címerei a Szent Koronával. Utána következik Csehország a III. helyen, majd az örökös tartományok címerei töltik be a címerpajzsot. A címerpajzs felett a Habsburg-ház ,diázikoronája”. Az egész címer újból pajzsba foglalva, és két pajzstartó által tartva a német-római császárságot jelképező stilizált koronával. Bár heraldikailag kifogástalan a címer, de érzelmileg nem, és rámutat arra a visszás és nem egyszer sértő helyzetre, amelyben a magyarság a Habsburg-házzal szemben állt. A magyar Szent Korona idősebb lévén (kb. 1001) a pajzs felett kellene, hogy legyen, mert a Habsburg „házikorona” csak 1602-ből származik, de nem fejez ki és nem tartalmaz tényleges hatalmat. II. Rudolf készíttette Prágában. Viszont ugyanezt a koronát 1804-ben ausztriai -császári koronává léptették-elérés-ebben-» minőségében-megelőzi a királyt koronát. Az egész címert betetőző német-római császári korona utánzata a Nagy Károly korabeli emlékművén található díszkoronának,amelyhez hasonlót II. Ottó (962) készíttetett, de taraj nélkül. Ez a korona a tarajjal végleges formáját II. Konrád (1024—1039) idejében nyerte el. Egyébként a címerrajzon szereplő német-római császári korona nem pontos és arányos ábrázolás. A teljes magyar címert megtaláljuk az 1836-ban kiadott Úrbéri rendelet (Urbárium) szövegében, amelyet I. Ferencet követő Ferdinánd császár (1835 —1848) a következőképpen vezetett be: ,MU első Ferdinand, Istennek kedvező kezeiméből Ausztriai császár, Magyar és Csehország e néven ötödik, Dalmát, Horvat, Tót, Galiczia és Lodomér, Ráma, Szerb, Kun, és Bolgár országok Apostoli, úgy Lombardia, Velence, Illyria és Jeruzsálem királya"; stb. Ausztria főhercege; Hetruria nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Karantán és Karniolia hercege; Erdélynek nagy fejedelme, Morvái Határgróf; Fel- és Al-Szilézia, Modena, Tárma, Tiacenza és Guastalla, Usvecinia és Zatoria, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska grófja; Trident és Brixen stb. fejedelme; Fel- és Al-Lausitz’s Istria határgrófja; Hoch Ems, Valzirk, Bregent, Sonnenber’s a ’t. grófja; Triest, Kattaró és 'a Sláv Határgrófság Ura 's a t." Ferdinand császár az Úrbéri törvényt — eltekintve a bevezető címhalmaztól - mint magyar király adja ki, és az okmányt a Magyar Királyság címere díszítE-'minden utalás nélkül a felsorolt bevezető címekre. Az viszont kifejezésre jut ezen a címeren, hogy a Magyar Királyi méltósághoz 1836-ban akár gyakorlatilag vagy akár csak elméletileg milyen címek tartoznak. 219 A Magßf£sj£$r> címere IS36-ban az Úrbéri torvény okmányán. A címer főhelyén a Magyar címer, utána, körülötte I. Horvátország, 2. Dalmácia, 3. Szlavónia, 4. Ladoméméria; 5. Galicia, 6: Basznia, 7. Szerbia.
