Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
AzArpádsávok, a kettős apostoli kereszt, és a különböző változatok a vonatkozó irodalomban fellelhetők. Én inkább arra törekszem, hogy a kevésbé ismert, a X1X-XX. sz.-ban beállt helyzetet ismertessem. A német-római és ausztriai császár, magyar és cseh király csak ritka esetben használta magyar királyi minőségében külön a magyar címert. Egyesítve, a birodalmi címerbe beolvasztva szerepeltünk. A címzések sorrendjébeh címerünk is a harmadik helyre került. Mária Terézia ugyan külön címert készíttetett, de éppenúgy külön címert használt más tartományaiban is. Ugyancsak ő kezdte a különálló címereket egy címerpajzsba olvasztani. Az egyesített magyar címerben megjelenik Horvátország, Dalmácia, Szlavónia és Erdély. A Magyar Állam címerével és annak kialakulásával többek között részletesen foglalkozik Bárczay, Csanki és legújabb időben az eddigi ismereteinket összefoglalva és kiegészitve Kumorovitz. Ugyancsak Kumorovitz foglalkozik elsőízben átfogóan a magyar zászló és nemzeti színeink múltjával. A magyar országot, álfamot jelképező címeren a sávos címerfelület kezdetben hot piros, hol fehér csíkkal kezdődik. Valószínű, hogy nem volt meghatározva. A bemutatott két címeren is különböző. A piros színnel való kezdés mellett szólna, hogy nemzeti zászlónk ugyancsak pirossal kezdődik, de ez még nem lehetett szempont nemzeti királyaink korában. A sávok számában is volt változás. Werbőczi korában (XVI. sz.) a sávokban a Duna, Tisza, Dráva és Száva folyóink szimbolikáját vélték felismerni. Még később a kereszt alatti hármas dombot a Tátra, l atra és Mátra hegységeink jelzésének véltek. Bárczay szerint ez nem indokolt. A halmokat természetszerűleg zöld színnel jelölték. Lobogónkban a zöld szín csak sokkal később jelenik meg. A magyar címer felett kezdetben lombkoronu volt. Ugyancsak 11. Mátyás korában tűnik fel a pajzs felett elhelyezett Szent Korona. Mária Terézia korától címerünk tartozéka és ékítménye. A francia forradalom, a napóleoni háborúk alapjaiban rázták meg a Habsburg birodalmat. Az elveszett tényleges hatalom pótlására a Habsburgok címek és címerek halmozásával igyekeztek vezető múltjukat kifejezésre juttatni. II Ferenc 1792-től 1806-ig német-római császár. ,,Napóleon örökös császársága miatt lemond a német-romai császári címről, és magyar királyi méltósága alapján fölveszi az ausztriai örökös császári címet" (Málnási). Ferenc,mint ausztriai császár 1804-től 1835-ig I. Ferenc néven uralkodik. Uj címer készül, amely magába foglalja úgy a volt német-római császárság, mint az új ausztriai császárság felségjeleit. A kétszeres császári címer, mellette a cimerpajzs kinagyítva és alatta a címer címzése: II. Ferenc császári és császári és királyi apostoli fenségnek jelenlegi címere. II. Ferenc németrómai és ausztriai császár, Magyarország és Csehország királya stb. 218
