Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
(1) Zrínyi család címere 1620 körül. A heraldika szabályai szerint a sisakdísz és a címerállat képe (pl. sas vagy oroszlán) mindig jobbra néz. (A heraldikai jobb a szembenézőnek baloldal.) Feltűnő, hogy a magyar címerekben elég gyakran előfordul ez a rendellenesség. Arra, hogy ez az ábrázolási mód a másolók hibájaként, vagy céltudatosan történik, nem találtam magyarázatot. Lehet az is, hogy az egyik könyv a másiktól hibásan vette át, vagy fordítva kopírozták. (2) A következő Esterházy címerben hasonló a helyzet. Az Esterházyak családja kiterjedt és több ágra szakadt. (3) így az egyik ágát német-birodalmi hercegi rangra emelték. Ennek megfelelően címer-kiegészítést kaptak és hercegi kalpagot. Rangjuknál fogva megillette őket a hermelinpalást, ami a címerképen sátortakaróként van ábrázolva. A sisakdísz oroszlánja, valamint a címerpajzs jobb felső oroszlánja a szokástól eltérően heraldikai-balra fordul. Ez esetben úgynevezett heraldikai udvariasságról van szó. A férfi címerjele-a2 oroszlán nem fordíthat-hátat a-holgy címerképénekr - * • (4) A Thurzók címere a Habsburg összbirodalmi címer formájú. A címer kifejezni kívánja egyben a tulajdonosának címét, rangját, és kidomborítja a családi kapcsolatokat. Pl. Gróf Thurzó Györgynek a címer-aláírása a következő: „Gróf Bethlenfalvi Thurzó György Magyarország nádorispánja és neje czoborszentmihályi Czobor Erzsébet, czoborszentmihályi Czobor Mihály udvari helytartó leányának fia; bethlenfalvi gróf Thurzó Imre címere." (1598-ból.) Ez a címhalmozás még csak fokozódott, és ne is csodálkozzunk ezen, mert hiszen a királyi ház járt elöl jó példával, és a későbbiekben odáig jutottunk, hogy Ferenc József egy-egy adománylevelén neve után 51 címzését soroltatta fel. A Thurzó címernél kultúrtörténeti szempontból egy pillanatra kitérhetünk: V. Károly német-római császár állandóan háborút viselt, és ennek megfelelően pénzzavarral küszködött. A házi bankárja az auxburgi Fuger volt. A folyósított kölcsönök éppen úgy, mint a mai világban — talán akkor még fokozottabb mértékben — hatalmas kamat, kiváltságok, jog- és terület adományozások ellenében történtek. Többek között övék volt a pénzverés joga. A Thurzók házassági kapcsolatban álltak a Fugerekkel. Egész Észak-Magyarország aranybányáit (akkoriban talán többet hoztak) birtokolták. Ennek a hatalmas vagyonnak birtokában megengedhették maguknak a különcködést, és különleges helyet foglaltak el a magyar főurak soraiban. Kifejezésre jut ez a címerükben is. A szív helyén (a címerpajzs közepén) a németrómai császárság címerét használják. Az onicornus (egyszarvú heraldikai csodaállat) is elég ritka jelenség címereinken. Ebben a korban jött divatba a több sisak szerepeltetése a pajzs fölött. A XIX. században az új címerek már megint egy sisakkal szerpelnek. Egy embernek egy feje van. Egy fejre nem lehet több sisakot tenni. Nemcsak bonyolúlt főúri címerek léteztek, hanem a magyar érzésvilágnak megfelelő naturalista ábrázolások is kifejezésre jutottak. Az egyszerűségre szép példa (5) az Urbányi család címere: Urbányi címer 1701-ből. Favágással, erdőkitermeléssel foglalkozó család címerében a fa, erdő jelképe mellett a szerszámaiba favágó fejszéket is feltűntetik (Zolnay). .(6> Az Erdélyből származó Kisdy Vásárhelyi család hazánk legkorábbi évszázadáig vezeti vissza származását. A szétágazó család címere a legkülönbözőbb formákban maradt fenöSSÖöK'-példaként bemutatott címerünk (1834-ből) megfelelő korképet ad, ezt az ábrázaSŐilB/.megegy újabban megjelent címerkönyvnek Vitéz Dr. Kézdy Vásárhelyi Béla. Tévő névváltoztatás (Kisdy helyett Kézdy) valószínűleg az országosan rendezett helységnév helyesbítés nyomán előállott családi névhelyesbítés eredménye. Magáról a címerről szólva: nem egészen a bécsi kancellária stílusára mutat pl. a kiemelt (kétségtelenül jogos) nemesi korona. A címerpajzson belül ugyanis bármilyen koronának nincsen rangjelző szerepe. A kék háttér jellemzően magyar. 211
