Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

(7) Lovag Payer Gyula (1842-1915), mint Julius Ritter von Payer az orsztrák címerek közé van sorolva. (Gáli: 1977 Österreichische Wappenkunde). Payer 1876-ban kapta címerét. Mégis, magyar vonatkozása miatt megemlítem. Tudtommal az egyetlen olyan címer, amelyen az osztrák-magyar címer közösen is szerepel. A címerek a közös kereskedelmi tengerészeti zászlón vannak feltüntetve. Lovag Payer Gyula felfedező, kutató és festőművész fedezte fel az Északi-sarkkör egyik szigetét, amelyet Ferenc Józsefről nevezett el. (Ferenc József-föld). Ezért a teljesítményéért kapta ezt a különleges címert. A címer közepébe helyezett zászlón, az osztrák-magyar együttműködés van kifejezve. Ennek a zászlónak kellett kitűzve lennie a felfedezett szigeten is. Ezért ügy érzem nekünk magyaroknak ez nem érdektelen; mert hisz mi magyarok is jelen voltunk a Ferenc József-sziget felfedezésénél. Ugyanis az egész expedíció költségeit kizárólag a magyar arisztokrácia és a magyar kincstár fedezte, s a költségekhez a király is hozzájárult magánpénztárából. Tehát az expedíció tulajdonképpen magyar volt.

A két sisak és sisakdísz magyarázata, mér nem tartozik szorosan-a-mondanivalónkhoz. A két sisak szerepeltetését a lovagi mivolt jelzésének vélik. A címer jelszava: „Devise Per aspera ad astra!” magyarosan: „Csak nehézségek árán jutsz a csillagokba!” A bécsi kancellária önkényére jellemző, hogy a címeren jelzett hegyeket, hivatalosan barna színnel jelöli. A barna színt csak hibásan lehet alkalmazni, mert nem tartozik a heraldika színei közé. Hogy egy egyszerű, címert rajzoló másoló hibát követ el, megbocsátható, de hogy a kancellária cselekszik így, érthetetlen.

Városaink régi idők óta rendelkeztek pecsétekkel, amelyek később címerekké alakultak. Mellékelten bemutatunk egy-két példát.

Budát és Pestet 1872-ben egyesítették. A város színei eredetileg veres alapon Budát és Pestet ábrázoló egy, illetőleg hármas tornyú arany (sárga) vár. A címert kék hullámos pólya, a Duna jelképe osztja el. Gyermekkoromban, több mint fél évszázada Budapest színei piros, sárga kék volt. (A sorrendre már nem emlékszem pontosan.) Miután az új román állam nemzeti színei is kék-sárga-piros lett, a fellobogózott Budapest úgy nézett ki, mintha Romániát ünnepelnénk. A szégyenletes trianoni béke után a fővárosunk megváltoztatta színeit. Veres alapon arany (sárgával jelezve) és egy kéttornyú vár. Az osztó pólya fehér.

I. Ferenc József uralkodása alatt többek között negyvenkét olyan magyar bárót kapott az ország, akik 1848-tól számított időszakban kizárólag gazdasági téren szerzett hirtelen vagyonukkal-azt megtudták vásárolni. Ugyanezen réteghez tartozó címeradomány és ezzel járó nemesítések száma több százra becsülhető. Ezért is fizetni kellett, de a báróság ára magaáapijÉKássá vált, hogy magasrangú katonatiszteknek vagy politikusoknak fiyugalomba vonu^wÜMplmából, mintegy végkielégítésként címert vagy báróságot adtak. Et volt az olcsóbb megoldás. Ennek a pénzért vásárolható cím és címer áradatnak ellenhatásaként a régi nemesség, az arisztokrácia elzárkózott, külön kasztot alkotott. A társadalmi szakadék mind jobban elmélyült. A szokványossá vált címeradományozás a XX. sz. elején, még a nagy társadalmi változásokat jóval megelőzően a címer jelentőségének csökkenéséhez vezetett.

Magyar városok XVI. sz.-beli pecsétjeiről készült rajzok Kosáry nyomán. 1. Nagykörös, 2. Kiskunhalas pecsétjei.

212