Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

Az ábrázolás is a kor divatját követi, és nyugati hatásra a lépegető keleti oroszlánt felváltja az ágaskodó, támadó, úgynevezett brabanti oroszlán típus. Megjegyezzük, hogy V. László és Zsig­­mond királyunk egyesített címerében szerep­lő kétfarkú oroszlán Csehországot jelképezi. Bárczay ezzel kapcsolatban mint érdekesség megjegyzi: „.4 cseh oroszlán két farkáról a: a hagyomány, hogy egyszer oly rövidre festet­ték az oroszlán farkát a király zászlajára, hogy inkább majomhoz hasonlított, mint oroszlánhoz, s a harcosok vonakodtak az ily csúffá tett címeres zászlót követni. A bajon segítendő a király két hosszú farkat festetett neki”. Az oroszlán nélküli sávos címer, mint az Árpád-ház, majd később mint nemzetünk jel­zése tovább él. Ezt tartja nyílván a korabeli európai heraldika mint az Árpád-ház színei és címere, és mi, az utókor is ebben a jelzés­ben látjuk nemzeti múltunk vitathatatlan kifejezését. összefoglalva: A kettős kereszt először III. Béla (1173-1196) érmein jelenik meg, majd a királyi pecséteken és II. Endre (1205 — 1235) pénzein. Királyi pecsétként és mint pajzsbafoglalt címer IV. Béla királyunk is használta. A sávos Árpád-házi címer is használatban van. Ez időtől kezdve a két címerkép egymás mellett, de még nem egyesítve, szórványosan előfordul. Az egyesített címerkép csak sok­kal később I. Ulászló (1440-1444) arany fo­rintján jelent meg először. Ezt követően - időlegesen — megint váltakozó formát vesz fel, és véglegesen Rudolf korától állandósul. Ez volt használatban a legutóbbi időkig mint az ősrégi nemzeti címerünk. A lovagi gondolat és a lovag ábrázolása ___ a kor divatja szerint lovaspecsét formájában helyet kér aTcHályi család címerében is.Királyaink a kettős keresztet egymagában használták. ElőzőiéiglSemulattuk. V. István király keresztes pecsétjét, melyet mint uralkodó hasz­nált. Ezt megelőzően, mint ifjabb király és stiria hercege lovaspecsétjét alkalmazta. A zászlón és a címerpajzson lévő besitát kezdetben oroszlánnak nézték (a pecséten nem volt jól kivehető), de megállapítás nyert, hogy heraldikai párducról van szó,és Stiria címere. A sisak mögött szalagosán vágott részt díszítésnek vélték. Újabban az Árpádok csíkos zászla­ját vélik felismerni a csíkozásban. III. Béla kezében az ország zászlajával, az ú.n. bécsi,,Képes Krónika”-ban 196 Csák Ugrin pecsétje. 1310.

Next

/
Thumbnails
Contents