Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
III. RÉSZ MAGYAR CÍMEREK, FELSÉGJELEK ,,Emlékek nélkül nemzetnek hire csak árny élé’ Vörösmarty Megkísérelek a magyar címerekről rövid ismertetést adni. Nehéz feladat rövidre fogni ezt a tárgykört, amelynek szálai egész nemzeti történelműnket átszövik, és amelynek hatalmas anyaga önálló méltatást követel. A jelen munka céljai közé tartozik az olvasót nagy lépésekkel átvezetni — mintegy beszélgetve - a magyar heraldika lényegén, és a terjedelem adta lehetőségekhez mérten az utolsó fél évszázadban mutatkozó részbeni érdketelenséget áthidalva, bepillantást nyújtani a felmerülő és megoldásra váró kérdésekbe. Gondolom kevésbé zavaró az olvasó számára, ha a történelmi sorrend betartásáról kényszerítve ismétlésekbe esek, mintha ismételten a már előzőkben elmondottakra hivatkozom. * * * A heraldika kialakulásának korszakában még nem volt Európa közigazgatásilag a mai korhoz hasonlóan felaprózva. A szuverén királyságok száma,ahol a címerviselet és adományozásijog fennállt, aligha volt több mint tíz, tizenkettő. A magyar királyság jogköre lényegesen nagyobb területre hatott ki, és bár a kezdet kezdetén lassabban, de lényegében nem elmaradva, azon európai államok közé tartozott, melyeket a heraldika tudománya mint „alapító tag” tart nyílván. Az európai heraldikának kezdettől fogva önálló részesei vagyunk. A mértékadó külföldi szakirodalomban külön helyünk van, külön fejezetben szólnak a magyar címerekről. Ezt a helyünket a sok esetben vak nacionalizmustól irányított rosszakarat sem tudja elvitatni. A magyarság általános hatását Európa kialakulására még nyugaton is igyekeznek jelentéktelennek feltűntetni. Vajay Szabolcs szerint: ,A magyarokról keveset imák, de a magyarokat kihagyni az európai középkor, a X. sz. kialakulásából éppen olyan hiba, mintha az arabokat vagy a vikingeket hagynánk ki”. A magyaroknak éppen úgy, mint más népeknek, voltak sajátos jelzéseik. Fejérpataky László szerint: ,Ma a vezérek idejében és a magyar királyság első két szazadéban nem is szólhatunk középkori értelemben vett címerről, annyi azonban kétségtelen, hogy honfoglaló őseinknek, mint elsősorban hadviselő népnek volt olyan jelvényük, mely a hadban_ összetartozást . . . vezérek szállását mutatta, és általában nemzeti vagy’ törzsi megkulonbozteFő'jégyül szolgált.” A legújabb kutatások Fejérpatakynak ezt a feltevését megerősítik. „A magyarok jelzésként zászlót, a bolgárok lófarkot használtak” (Györffy György.) A vezető réteg természetesen a nemzetségfőkből alakult. Marczali Henrik és Nagy Géza szerint a nemzetségek száma 108 volt. Karácsonyi helyesbíti az összeállítást, egyeseket elhagy, másokat pl. váijobbágyokat és slavonai nemeseket hozzáfűzve 181 nemzetséggel szá-173
