Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

Katonai Mária Terézia Rend Német neve: Militär Maria Theresien Orden. A Rendet Mária Terézia Magyarország szuverén királynője, Bohémia hűbéres királynője. Ausztria hűbéres főhercegnője stb. - és férjezett német-római birodalmi császáné alapította az 1757. jun. 22-én kivívott kolini győzelem emlékére, összes örökös országainak alattvalói (csak tisztek) részére származás, vallás vagy polgári rangra való tekintet nélkül. A nagymesteri méltósággal a királynő férjét bízta meg. aki magyar corregensi minőségé­ben adta ki a rendi alapszabályokat (Liber regii, 1764). Nagymester az örökös királyi Ház (az alapításkor a Habsburg-Lotharigiai Ház) feje és annak örökös királyságainak és országainak uralkodója volt. A kifejezetten katonai Rend egészen 1765-ig két osztályra tagolódott: a) nagykeresztesekre és b) lovagkeresztesekre. 1765-től a Rend osztálya egy harmadikkal, a középkeresztesekkel, más nevén a parancs­noki-keresztesekkel bővült, mely tagolódás a II. világháború utáni évekig fennállt. A rendi decretummal a rendvitézeket - amennyiben kérelmezték — nemesi, és ha már nemesi rangban voltak, bárói rangra (Ausztriában: Freiherr) emelték. Különféle kiváltságo­kat, többek között élethossziglani rendi nyugdíjat kaptak. Az adományozásokra a Rend káptalanja tett javaslatot. A Katonai Mária Terézia Renddel csakis döntő sikerű felsőbb vezetést, vagy kiváló vi­tézséggel végrehajtott, önálló elhatározásból — de a kiadott parancsok szelleméből fakadó - döntő kihatású olyan haditetteket jutalmaztak, melyeknek elmulasztása az illető tisztnek nem lett volna felróható. A Katonai Mária Terézia Rend a porosz ,,Pour le méreite”-el egyetemben a világ első vitézi érdemrendje, melynek elnyerése rendi tagsággal is járt. Az I. vüágháborúban összesen50, a Magyar Királyság területén honos tiszt nyerte el a Rend valamelyik fokozatát. A közös monarchia többi területeire eső kitüntetett tisztek szá­ma 72 volt. Az összeomlással (1918) az utódállamokban megszűnt a KMTR működése, csupán Magyarországon lett „minden időkre” fennállása törvényileg biztosítva (1931. okt. 15-i ünnepélyes kormányzói nyilatkozattal). A nagymesteri kötelmeket az alapítólevél értelmé­ben - mint a magyar király helyettese — nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó látta el, a Rend kancellárja József királyi herceg, tábornagy volt haláláig. A II. világháborúban egyetlen adományozás történt a doni arcvonalon, 1943. jan. 26-án (vitéz Oszlányi Kornél vezérőrnagy, lovagkereszt). Rá kell világítanunk, hogy teljesen helytelen a Katonai Mária Terézia Rendet „osztrák­nak vagy akár „osztrák-magyar”-nak nevezni, s mint olyant bárhol is így ismertetni. Tesszük e megállapítást annál is inkább,mert a Rend elnevezésében az „osztrák” jelző nem mutatható ki. Közjogi, történelmi levezetése pedig az elmondottak alapján világos. MagyarKir&jH Szent Isndn Rend NémepTfcve:K.gl.Ung.St. Stephans Orden Alapítója ugyancsak Mária Terézia — magyar királynői minőségében - szentté avatott első királyunk, István emlékére. A Rend alapítási ideje: 1764. május 5. Ugyanezen a napon történt Mária Terézia legidősebb fiának, József főhercegnek (a későbbi ..kalapos-királynak”) ,.római királlyá” történő koronázása. 155

Next

/
Thumbnails
Contents