Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A Rend nagymestere mindenkor a Magyar Szentkorona viselője volt, így alapításakor Mária Terézia királynő, 1918-ig tehát a Habsburg-Lotharingiai Ház, 1918 után pedig egészen 1945-ig a magyar király helyettese a Kormányzó. Három rendi fokozatot, osztályt ismerünk: a) nagykereszt b) középkereszt - vagy parancsnoki kereszt c) kiskereszt - vagy lovagkereszt. 1884. jul. 18-ig a különböző fokozatok után bárói, sőt grófi rangra történő emelés járt. Első-fokozatának viselői kkályi tanácso-. sok voltak. Úgy tűnik, Mária Terézia királynő e Rend alapításával a magyar nemességnek akart kedveskedni. Annak ellenére, hogy a Rend első királyunk nevét viselte, magyar körökben mégsem örvendett népszerűségnek, és s Magyar Kormány a kiegyezés után (1865) sem iktatta törvénybe. Talán azért, mert alapításának időpontja nem volt éppen szerencsés, ugyanis József főherceg a későbbi II. József nem volt népszerű a magyaroknál. Másrészt azért, mert a későbbiek folyamán Habsburg királyaink a rendjel adományozásával oly személyeket juttattak a Rend állományába, mint az 1848—1849-es szabadságharcunkat leverő Paszkevics orosz nagyherceg, sőt az 1849-ben Hazánkban vérengző Haynau („a brescsiai véreb”).Bár a Rendet ,,a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalmadként adományozták (latin felirata: PUBLICUM MERITORIUM PRAEMIUM, a zöld babérkoszorúban: STO./ ST.RI./ AP - Sancto Stephano Regi Apostolico) egyetlen hadi kitüntetéskénti adományozásáról is tudunk. 1918-ban Codroipo-ban IV. Károly királyunk tűzte a tábornagy József királyi herceg és főherceg mellére ezekkel a szavakkal:,,Für Siebenbürgen gebe ich Dir diesen Orden mit der Kriegsdekoration und den Schwertern". (= Erdélyért adom Néked e Rendet hadiékítménnyel és a kardokkal.) József királyi herceg közlése. (G. - Payer A. gyűjtése nyomán.) A Magyar Királyi Szent István Rend magyar illetőségének kérdésében - mint látjuk - ugyanazok az érvek állnak fenn, mint a Katonai Mária Terézia Rend esetében, sőt még jobban kidomborodik a magyarságra való utalás. A Rend kifejezetten ,,Magyar Királyi” (Königliche Ungarische),és magán a rendjelen a magyar címerből kölcsönzött apostoü kettőskereszt szerepel. A Szent István Rend rendjele rangsor tekintetében harmadik helyen követi az Aranygyapjas Rend és a Katonai Mária Terézia Rend rendjeleit. Az önálló Magyar Királyság 1939-ben a Rendet megújította, és adományozta. Lipót Rend II IFeTíiic német-római császár (1792—1806) I. Napóleon felhívásának eleget téve 1806. augusztus'S^an lemondott a császári címéről, és 1806-tól 1835-ig mint ausztriai császár uralkodott tovább. A magyar királyok sorrendjében mint I. Ferenc szerepel. A Lipót Rendet Ferenc császár alapította atyjának Lipótnak emlékére 1808-ban. A Rend nagykeresztjével titkos tanácsosi rang járt, a parancsnoki, illetőleg lovagkereszttel kitüntetett bárói vagy lovagi címet kapott. 156 A Magyar Királyi Szent István Rend középkeresztje
