Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

hiányoznak olyan elemek, amelyek századokkal előbb lényeges indítóokul szolgálhattak rendalapításhoz, pl. a mélységes vallásos érzés, lovagiasság, a fejedelem iránti hűség és nem utlosósorban a hazaszeretet. A Térdszalag Rend alapításának indoka bármennyire is komiku­sán hat a mai átlagemberre, a maga korában 1350-ben a lovagi urdvariasság és a magasabb morális szemlélet jelképe volt. Mi volt a helyzet Magy arországon? Az állami segítséggel kiadott ..Rendjelek és kitünte­tések történelmünkben” című 1942—1944-ben megjelent hatalmas könyvben összefoglalni igyekeztek a Magyar Királyságban valaha is létező, ott elismert vagy megszűnt rendeket és kitüntetéseket. A számtalan érdemrend és kitüntetéstől eltekintve Ausztria-Magyarország örökségeként mert hiszen magyarok is hordották ezeket a kitüntetéseket 42 megszűnt vagy még fennmaradt lovagrendet, közöttük 5 magyart sorol fe. Ez tévedés, mert biztosan csak két magyar lovagrendről tudunk 1918-ig, és a másik.három csak. 1918 után lett meg­honosítva, illetőleg elismerve magyar rendként is. (Lásd későbbiekben.) Tehát ez a felsorolás sem pontos, mert voltak kifejezetten osztrák rendek is. Pl. ha egy' ausztriai főherceg külföldi lovagrend tagja lett, (Franz Gall osztrák heraldikus szerint), akkor a rendet a Habsburgok tartományaiban is meghonosították. A legtöbb kutrúrállamban a rendjelek, kitüntetések s az előbbiekkel járó esetleges címek viselését külön törvények, esetleg rendeletek szabályozzák. Az ezek viselésével történő visz­­szaélés szélhámosság, s így érte törvényszabta büntetés jár. Ilyen szabályok, rendeletek a ki­rályi Magyarországon is érvényben voltak. Ebből következik, hogy ha valaki manapság(1983) külföldön a Magyar Királyság idejéből származó rendjelet, kitüntetést vagy címet jogtalanul használ, arra nézve az abból a korból származó büntető rendelkezések vonatkoznak. Tovább­­menve. a Magyar Népköztársaság érdemrendjeit, kitüntetéseit sem lehet illetékteleneknek büntetlenül viselni. Természetesen minden szuverén államnak jogában áll valamely rendjelet, kitüntetést el­ismerni, vagy eltörölni. Katonai, vitézi, bátor magatartásért kapott rendjel vagy kitüntetés esetében azonban üyen tiltó rendelkezés vitatható. Az első világháború után az Antant és a Központi Hatalmak katonái függetlenül attól, hogy a szembenálló nyertes vagy vesztes oldalon küzdött, zavartalanul hordhatták kitünte­téseiket. G.- Payer András szerint: Sajnos,-a rendjelek, érdemrendek és kitüntetések viselésének allami szinten történő szabályozásába számtalanszor csúszik politikum. így pl. az 1945 utáni Magyarországon nem szabad a királyi időkből származókat viselni, mert azokon rendszerint ott látható a Szent Korona, esetleg Horthy Miklós kormányzó domborműves arcképe. Vagy. a Német Szövetségi Köztársaságban - épp így az Osztrák Szövetségi Köztársaságban - az egykori III. Birodalomban adományozott katonai kitüntetéseket csak „az élesítés eltávolítása után" („entschärft") szabad a jogosultaknak viselni. Az „élesítés eltávolítása" ez esetben annyit jelent, hogy a szóbanforgó kitüntetésekről a horogkereszt eltávolitandó”. A_rervd^kk kezdettől fogva napjainkig túlnyomórészt a kereszt valamelyik formáját hasznáftáfcéihasználják. Ez a szokás átragadt a háborús kitüntetésekre is. Európa legkülönbözőbb államaiban a legmagasabb kitüntetések is a kereszt formájában jelentkeznek. Ebben a hasonló megnyilvánulásban a múlt nagy ideálokon alapuló európai gondolkodás azonos voltát vélem látni. A bátor magatartás a lovagi ideál jelzésével azonos. A következőkben a három legrégibb lovagrendet ismertetjük. A későbbi rendalapítások­­hoz ezek szolgáltak példaképül, és a magyar történelemben is szerepük volt. 139

Next

/
Thumbnails
Contents