Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
Az állam és az uralkodói cimereket díszítő zárt koronák formája és kivitele a valóságban a legkülönbözőbb. Legtöbbje aranyból készült, drágakövekkel díszített nagyértékű ékszer, de van egyszerű vasból készült, jelképként használt korona is, pl. a román királyi korona. Majd minden császár-király készíttetett vagyonának arányában díszesebbnél díszesebb koronát, hogy azzal elődjét túlszárnyalja. Valamely koronának valóságos értékét történelmi múltja és szerepe határozza meg. Aránylag kevés eredeti uralkodói korona maradt fenn, megsemmisültek, beolvasztották őket. így semmisültek meg a történelmi értékű régi francia királyi koronák a forradalmak következtében, vagy pl. a porosz királyi korona,melynek drágaköveiből a ,,felvüágosodott” II. Frigyes (1712-1786) nyakéket készíttetett. A Magyar Szentkorona majd egy évezrede nemzeti jelképünk, egyike a még meglevő legrégebbi történelmi koronáknak. Ismerünk koronákat-, amelyeknek'kizárólag szimbolikus és heraldikai szerepük voi. Plraz úgynevezett osztrák császári korona. Ezzel soha senkit nem koronáztak meg, és kizárólag csak a cím szimbolizálására szolgált. A királyi koronákhoz hasonlóan országonként a főnemesek és nemesek a helyi szokásoknak és hagyományoknak megfelelően a koronák számtalan változatát használták. Különböző országok belső fejlődése nem halad párhuzamosan, és ennek megfelelően egyes rangok és azok jelzése előbb vagy később honosodott meg, vagy jött szokásba. Ezért különböző országok azonos jelzése nem mindenkor felel meg azonos rangnak is. A rangjelző koronák formailag is igen különbözők lehetnek, bár a lényeget nagy általánosságban a korona ágai határozzák meg. Egy közelmúltban megjelent spanyol heraldikai könyv (Diccionary Heraldico 1976 ) 90 különböző, Spanyolországban használatos fejdíszt és koronát mutat be, sorol fel. A Brit Nemzetkozösségben ma is élő gyakorlat a heraldika. Angliában állami hivatal, élén a ,Jdngs of arms” a címerkirállyal (ez a hivatalos címe) vigyáz a heraldikai szabályok betartására, mégis igen sok szabálytalanul összeállított címerrel találkozunk. Koronára koronás sisakot tesznek. Bársony süveget elhagyva a négyágú angol bárói koronát önállóan is használják. Sok esetben rangjelző koronával helyttesítik a sisak vagy lombkoronát. Sisak vagy lombkorona A sisak vagy lombkorona három ágú és az ágak végei levelekből alakított csokrot, lombozatot alkotnak. Innen a neve, hogy lombkorona. Az ágak között esetleg előforduló, de mindig sokkal kisebb alakzatok kizárólag díszítő elemek. A sisakkorona helyett helyesebb az általánosan elfogadott lombkorona elnevezés, mert ez a korona nem csak a sisakon, hanem a címer más helyén is szerpelhet. A címer sisakján elhelyezett dekoratív lombkorona nem jelent rangot. A lombkorona dekoratív jellegét a címer adománylevelek is kiemelik: pl. „oroszlán koronával díszítve”. Magyaroroszágon lombkorona először egy 1415-ben kiállított oklevélen szerepel, majd a XV. sz.-ban lassan elterjedt az alkalmazása. Ettől kezdve, mint díszítő elem gyakran fordul elő a címereiben, és a sisakkorszorút helyettesítik vele a címerrajzokon. Sokan tévesen értelmezikTűfy^vézett polgári korona nem létezik! A XIX”"sz.-ban bécsi címerhivatal által kiállított nemességet és címert adományozó okiratok alapján készített címerrajzokon a korona nem lévén szabatosan meghatározva, lombkorona szerepel. Ezt a tényt úgy magyarázzák, hogy a lombkorona mégis a nemességre való utalást jelképezi. Werbőczy (1458-1541) szerint ,,a címer a nemességnek nem szükséges kelléke, hanem csak ékességeEbből következik, hogy ugyanez vonatkozik a koronára is. A 121
