Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

hivatkozott XIX. sz.-beli nemesi címerek vagy helytelenül vannak rajzolva, vagy miután a címeradományban nincsen pontosan meghatározva, a rajtuk lévő lombkorona kizárólag dekoratív jellegű.

Hagyományok alapján használt polgári, úgynevezett patriciusi és felvett címerek esetén nem szokás lombkoronát használni, hacsak a címer nem régebbi a XIX. sz.-nál, és szokásjog alapján elismert vagy bejegyzett a már lombkoronával ábrázolt címerkép.

Koronát használjon az, akit megillet, akinek adomány vagy szokásjog alapján visszamenői címerében is szerepelt.

A címertulajdonos rangjának, méltóságának kifejezésére a rangjelző koronán kívül más jelzések is szolgáltak.

Méltóságjelvény, a „marsallbot” (tábornagyok jelvénye), ugyanígy szablyák vagy kardok elhelyezése dicsőséges katonai pályafutást mutat. Tengerészeknél horgony (vasmacska) lehet a jelvény. Főleg admirálisok címerpajzsain, leggyakrabban a pajzs mögött - fölött, keresztben elhelyezve.

Ismerünk címerre helyezett kalapot, süveget, sapkaszerű karimátlan fejvédőt és különböző fövegeket is.

Egyházi személyek lapos, széleskarimájú kalapot használnak. Rangjukat a lecsüngő bojtok színe és száma határozza meg. Bíboros 15-15, érsek 10-10, püspök 6-6 bojtot használhat.

A pápai címer jellemzője a hármas korona a tiara, amelyhez, mint kizárólagos jog a kulcsok járulnak. A bíbornok jelvénye a címerpajzs mögött egyenesen álló kereszt, melyhez hasonló az érseké is. A prímás kettős, u.n. apostoli keresztet használ. Pásztorbot is gyakori jelzés püspökök és apátok címerében, szigorúan maghatározott helyzetben. Az egyházi heraldika a címertan különálló terjedelmes fejezete.

y

Apátnő címere. Nő lévén rutás pajzs, körülötte olvasó és mögötte kifelé fordított és cölu pment én állított pásztorbot. Apáca rendházak, kolostorok címerei fölé a XVI.XVII. srr-tam női alakot (apácát) rajzoltak.

Egyházi intézmények, főleg női kolostorok előszeretettel használták az imára kulcsolt kezeket jelzésként. Margit a ferencrendi szerzetesrend főnöknőjének pecsétje Bécsböl.

(1375.)

Magyafötszágon és Európa nagyrészében is az a felfogás, hogy a klasszikus címer legyen hasonló a valósághoz. A koronának a sisakkal és a címerpajzzsal arányban kell lennie, úgy mint azt az élő személy hordotta. Ezeket a használati darabokat állították ki a heroldok a fegyverszemléken, és ebből alakult ki a címer. Nemzeti címerünkön is túlméretezték a koronát, és heraldikusaink tiltakozása dacára az artisztikus szempontok győztek.

122