Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
Egyházi jelzések így ábrázolták a pápai koronát a XIII. sz.ban (Mattheus Paris könyvéből 1240 táján). Csak később alakult ki a pápai hármas korona,az úgynevezett tiara. A pápai korona (Tiara) és címer a kulcsokkal. A címerpajzsba kerül a pápa családi vagy felvett címere. Az apát méltóságjele, a kétbojtú kalap alatt a címer,és azon, illetőleg mögötte a püspöksüveg és pásztorbot. A címerpajzsba kerül az apát családi vagy választott, felvett címere. Zárt korona a császári, királyi és fejedelmi korona. Szuverén hercegségek fejedelmi koronát hordanak. Főhercegi korona rendszerint süvegre helyezve, esetleg stilizálva zárt is lehet. A korona 19 ágú. Hercegi korona hasonlóan a főhercegi koronához lehet zárt is,de csak 11 ágú. Grófi korona 9 ágú. Bárói korona 7 ágú. Lovagi és nemesi korona 5 ágú. Az ország koronája - legtöbb esetben - azonos a király koronájával. Az ország címereként mindenesetre a legdíszesebbet, a múltra és tartalomra nézve a legtöbbet kifejezőt helyezték vagy helyezik. Arról is említést kell tennünk, hogy egyazon királynak birtokában többféle korona is lehetett, pl .házi-korona, vagy az u.n. temetkezési-korona. A fejedelmek, főhercegek és hercegek koronájuk alatt gyakran egy bársonyföveget is viseltek. Angliai szokás szerint a föveg maga is egy megkülönböztető jelzés. Főrangü hordozója még a király jelenlétében is fenttarthatja fövegét. Mindezt az általános szabály ellenére, amely szerint a király színe elé födetlen fővel kell állani. (XIII.-XIV. sz.!) Magyaroroszágon is a királyt alattvalói ,,megsüvegelték”. (Süveg = föveg.) A fövegnek fejen tartása tulajdonképpen még régebbi, spanyol eredetű szokás. A spanyol főurak a király megjelenésekor ugyan levették fövegüket, azonban azok fejre helyezésére maga a király szólította fel őket. így kapott a föveg rangjelző jelentőséget. ,,Vaanajtjdagyaroroszagon hercegi családok is, ezek a német hercegi (Eürstenhut) kalapot használják, mert némtu-r^jaqi birodalmi hercegek. A magyar királyi vérbeli hercegeknek nincs külön rangkoronájuk, mert a jeíenfegíék egyszersmind osztrák főhercegek, s e címet többre becsülvén, a főhercegi kalapot használják. A nemzeti királyok idejében még nem voltak rangkoronák, s így magyar királyi hercegi korona nincs.” (Bárczay, 1897). A „magyar királyi herceg”! cím viselését egy 1922-ben megjelent törvény szabályozta. Eszerint e címet csak azon Habsburg-Lotharingiai-ház-hoz tartozó főhercegek viselhették, akik Magyarországon születtek, s állandó lakhelyük is ott volt. A cím hivatalos felsorolásoknál mindig előzi az ausztriai Eőhercegi címet. 120 Barokkos anglikán püspöki címer.
