Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
dr. Bite Pál: A hazai szteringyártás növényi alapjai
CH CH CH I CO I I I I /\\/\/— I I I о-/\/ \/ н XVIII со /\!/\ Вг Вг 0/\/ \/ U I н Вг со 0/\/ \/ XX XXI progeszteron A reakciósémából jól látható, milyen nehéz allo-sorozatba tartozó kiindulási anyagból eljutni A4-3-oxo szerkezeti részt tartalmazó vegyülethez. A progeszterontermelés természetesen gyenge volt, A16-allo-pregnenolon-acetátra számolva 8°0, tehát tomatidinre számolva körülbelül 4%. Ez az eredmény mégis igen jelentős mert hazai termesztésű növényi nyersanyagból kiindulva sikerült elvégezni az első szt eroidhormon-f élszintézist. 1953-ban, az előző évben igen nagy munkával szerzett termesztési tapasztalatok alapján, mind a Kőbányai Gyógyszerárugyár, mind a Gyógyszeripari Kutató Intézet jelentékeny területen termelt szilva- és ribizkeparadiesomot. A begyűjtött drogból mind a tomatidin kinyerése, mind pedig a tomatidin lebontása pregnenolonná kísérleti üzemi megvalósításra került. Ez volt azonban egyben a paradicsommal folyó nagybani kísérletek utolsó éve, mert előtérbe került egy új, a tomatidinnél sokkal kedvezőbbnek látszó szteringyártási kiindulási anyag: a szolaszodin. Néhány hónappal a tomatidin lebontását bejelentő rövid közlemény után, még 1951-ben Sato és munkatársai [ 19] szintén egy rövid közleményben arról számoltak be, hogy a szolaszodint a tomatidinhez hasonlóan sikerült lebontani, és a lebontás eredményeképpen főtermékül A516-pregnadien-3-y6-ol-20-ont, tehát a dioszgenin McirJcer-íéle lebontásának a termékét kapták. A szolaszodin helyes szerkezeti kéjiletét Briggs és munkatársai [20] 1950-ben már megállapították. A Sato által végzett lebontás eredménye megerősítette a (XXII) képlet helvességét. CH3 XXII szolaszodin 90
