Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Dr. Borsy József: Az N-(3,4,5-trimetoxibenzoil)-tetrahidrooxazin (V-7) neuroszedatív hatása
IV. Analgetikus hatás vizsgálata A trimetoxibenzoil-tetrahidrooxazin analgetikus hatását 120—1G0 g-os fehér patkányokon vizsgáltuk Pórszász és Herr [14, 15] általunk [16] módosított talpnyalatásos módszerével. Meghatároztuk, hogy a vegyidet különböző dózisaival kezelt állatok hány százaléka éri el 1 órán belül 15 percenként mérve a 2,5-szeres normál fájdalmi reakcióidőt (pozitív állat). A kapott százalékos értékekből logprobitos papíron dózishatásgörbét felvéve meghatároztuk az AD50 értéket (50%-os analgetikus dózis). V. Hősüllyesztő hatás vizsgálata Vizsgálatainkhoz 120—180 g-os Wistar-patkányokat használtunk. Az állatokat a vizsgált vegyülettel i. p. kezeltük. Az injiciálás után 5 órán keresztül óránként mértük a patkányok rektál-hőmérsékletét higanyos hőmérővel. VI. Poteneirozó hatások a) Morfin analgéziát fokozó hatás vizsgálata: Az előbb megadott módon vizsgáltuk, hogy az i. p. adott morfin HC1 (3 mg/kg) analgetikus hatását a triraetoxibenzoil-tetrahidrooxazin fokozza-e. b) Hexobarhitál narkózist fokozó hatás vizsgálata egéren: 16—20 g-os fehér egereken saját módszerünkkel [17] vizsgáltuk olyan módon, hogy megkerestük azt a hexobarhitál i. v. dózist, amelytől valamennyi egér elalszik ugyan, de 3 percen belül felébred (standard hexobarhitál dózis). A trimetoxibenzoil-tetrahidrooxazin logaritmikusán emelkedő dózisaival végzett előkezelés után 1 óra múlva injiciáltuk 10-es egér csoportoknak a standard hexobarbitál dózist i. v. és inértük, hogy hány állat alszik 3 percnél tovább (pozitív állat). A kapott adatokat probitosan értékelve [12] meghatároztuk az ED5,,(50°o-os narkózispotencirozó dózis) értéket. c) Hexobarbitál narkózist fokozó hatás vizsgálata 'patkányon: Kísérleteinkhez 100—140 g-os vegyes nemű patkányokat használtunk. A vegyületet i. p. és per os adagoltuk, majd 1 óra múlva injiciáltuk a standard hexobarbitál dózist. Mértük az állatok átlagos alvási idejét. Az alvási idő megszűnésének időpontjául az oldalfekvési reakció (righting reflex) megszűnését vettük. VII. Antagonisztikus hatások vizsgálata: a) Aktedron-izgatottságot antagonizáló hatás: Az Aktedron-izgatottságot gátló hatást a Dews-féle módszerrel [18] határoztuk meg. A trimetoxibenzoil-tetrahidrooxazint 200 mg kg i. p. dózisban injiciáltuk ötös állatcsoportoknak az aktivitásmérő készülékbe tétel után 30 perc múlva. A 60. percben 7,5 mg kg Aktedront injiciáltunk s. c., majd 15 percenként leolvastuk a fényszakítások számát. A kísérleteket fiz. XaCl-t kapott kontrollcsoportok egyidejű beállítása mellett végeztük. b) Morfin izgatottságot gátló hatás. Az előbbi módon vizsgáltuk, hogy 20 mg/kg morfin HC1 s. c. adására létrejövő hipermotilitást a trimetoxibenzoil-tetrahidrooxazin 200 mg/kg-оз i. p. dózisban milyen mértékben gátolja. c) Antimeszkalin-hatás vizsgálata: A vegyület antimeszkalin-hatását 16— 20 g-os egereken vizsgáltuk G. Maffi és munkatársai [19] módszere szerint. Érzékeny rezgőketreccel regisztráltuk egy-egy egér mozgását. 60 mg kg s. c. adott meszkalin egéren sztereotip vakarózási reflexet okoz, amely rezgőketreccel regisztrálható. d) Görcsokozó far makonokkal szembeni antagonisztikus hatás: Megvizsgáltuk, hogy a trimetoxibenzoil-tetrahidrooxazin 100—400 mg/kg-os dózisban gátolja-e a legalább 90%-os görcsöt és elpusztulást okozó konvulzív ágensek, tetrakor (60 mg/kg 68
