Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
dr. Horváth István: Anyagcsere vizsgálatok és oxitetraciklin termelési kísérletek Streptomyces rimosusszal
anyagcserében részt vevő enzimekre, mint amilyeneket a fenti szerzők Streptomyces anreofaciens esetében leírtak. Következtetésüket a mi esetünkben azonban mégsem tartjuk helytállónak, mert a foszfát-ionok koncentrációjának csökkentésével nő a piroszőlősav termelés. A szintetikus táptalajon végzett kísérletek azt mutatják, hogy a termelőképesség csökkenésével nő a Streptomyces rimosus anyagcsere aktivitása. A termeléscsökkenés bekövetkezésének első jele szerines táptalajon figyelhető meg. Minden más táptalajon még változatlan oxitetraciklin-kitermelést adó variánsok, amelyeknek termelőképessége azonban egy-két átoltás után csökken, e táptalajon már csökkent termelést adnak. E megfigyelés lehetőséget ad arra, hogy a termelőképesség csökkenését előre jelezzük. Folyamatban levő biokémiai vizsgálataink azt mutatják, hogy a Streptomyces rimosus igen nagy szerin-dezamináz tartalmú. Ez az enzim konstitutív jellegű, és esetleg okát adhatja a szerines táptalajon megfigyelt jelenségnek. Ennek az enzimnek működése nagyfokú ammónia- és piroszőlősav-keletkezéshez vezet, és ezzel az anyagcsere-megterheléssel szembeni védekezőképesség megszűnése az első jele a termelőképesség csökkenésének. A glicintartalmú táptalajon alanin-, a treonintartalmú táptalajon izoleucinszintézist figyeltünk meg. Ehhez hasonló jelenséget még nem írtak le. Ez aminosavak fokozott szintézise lehetőséget ad az intermedier aminosav-anyagcserében szereplő enzimek tanulmányozására. A fokozott szintézis nagy enzimaktivitások jelenlétére mutat, és kedvező lehetőséget ad sok e területen még tisztázatlan enzimkémiai kérdés előnyös körülmények közötti tanulmányozására. A kutatási munkákban alábbi munkatársak vettek részt : A biológiai osztályról : Gadó István, Szentirmay Attila, a kísérleti üzem II. részéről : Dr. Magyar Károly, Vadkerty Tibor, Dóczy Bálint, az analitikai osztály részéről: Mizsei Antal és Szántó József. IRODALOM [1] Van Dyke, P.—De Somer, P. : Antibiotics and Chemotherapy *2, 184 (1952). [2] Shen, S. C.—Yeti, L. Y. : Aeta Exper.—Bioi. Sinica ő, 262 (1956). [3] Horváth I.—Magyar K.—Gadó I.—Szántó J.— Vadkerty T. : Acta Microbiol. Hung, ő, 253 (1958). [4] US Szabadalom. Xo 2.462.175. [5] Horváth I.—Gadó I.—Szentirmai A. : Acta Microbiol. Hung. 5, 317 (1958). [6] Gadó I.—Szentirmay A.—Steczek K.—Horváth P (Megjelenés alatt.) [7] Horváth I.—Magyar K.—Gadó I. : Acta Microbiol. Hung. 6, 47 (1959). [8] Magyar К. és munkatársai (nem közölt kísérletek). [9] Horváth I.—Gadó 1. — Szentirmay A. : J. Bact. 78, 293 (1959). Г101 Snell, J. E.— Wagner, R. L.—Hochstein, F. A. : Peaceful Uses of Atomic Energy. 12, 431 (1956). [11] Doskocil, J.—Sikyta, B.—-Kasparavá, J.—Doskocilova, D.—Zajicek, J: J. Gen. Microbiol. 18, 302 (1958). [12] Boretti G.—Di Marco, A.—Julita, P.—Raggi, F.—Bárdi, N. : Giorn. Microbiol. 1, 406 (1956). [13] Shen, S. C. Előadás. Moszkva, 1957. Д-Р И. ХОРВАТ ИЗУЧЕНИЕ ОБМЕНА ВЕЩЕСТВ И ПРОДУКЦИИ ОКСИТЕТРАЦИКЛИНА У ШТАММА Streptomyces rimosus После введения в производство пенициллина, стрептомицина и синтетического хлорамфеникола, очередная задача венгерских исследований в области антибиотиков заключалась в разработке методов производства антибиотика, относящегося к группе тетрациклина. В лабораторных условиях опыты по производству хлортетрациклина с помощью штамма Streptomyces aureofaciens проводились успешно; однако, из-12 Gyógyszeripari Kutató Intézet 177
