Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
dr. Horváth István: Anyagcsere vizsgálatok és oxitetraciklin termelési kísérletek Streptomyces rimosusszal
hogy az utóbbi táptalajon a gyorsabb anyagcsere miatt igen nagymértékű higosodás következik be, a fermentációs folyadék pH-ja 8 fölé emelkedik, és ez meggátolja a termelést. Szintetikus táptalajon a lúgosodás mértéke e variáns esetében kismértékű, a pH nem éri el a 8-as értéket, néha nagy foszfátkoncentrációknál (90— 100/xgP/ml) figyelhető meg 8,0—8,2-es ри a fermentáció második felében. További kísérleteinkben a glicin helyett DL-alanint és /3-alanint használtunk nitrogénforrásként. Az anyagcserevizsgálatok eredményei a fentebb közöltekkel lényegében megegyeztek. A termelt oxitetraciklin mennyisége mindkét variáns esetében a glicintartalmú táptalajon kapott értékekhez hasonló volt. Eltérő viselkedést figyeltünk meg, ha DL-szerintartalmú táptalajon folytattuk kísérleteinket. A BS-21/76 jelzésű variáns az előbbi nitrogénforrásokkal megegyező termelést adott, ezzel szemben a BS-21/72 jelzésű nem termelt oxitetraciklint, noha az anyagcsere változások lényegében e nitrogénforrás esetében is a fentebb közöltekkel hasonlóan folynak le. 1. táblázat Idő óra Oxitetraciklin jLtíj/ml Piroszölősav mg, ml Amino N. mg/ml Glükóz mg/ml A В C A В C A в C A B C 48 165 0 110 0,23 0,16 0,18 0,50 0,76 0,77 8,15 11,45 9,00 72 300 27 235 0,18 0,35 0,06 0,32 0,65 0,60 3,25 7,20 6,50 96 470 100 450 0,05 0,15 0,00 0,20 0,54 0,45 1,00 3,30 2,50 120 510 170 460 0,00 0,07 0,00 0,14 0,42 0,40 0,00 0,70 0,00 144 480 200 460 0,00 0,04 0,00 0,11 0,41 0,38 0,00 0,50 0,00 Anyagcsere vizsgálatok: eredménye Streptomyces rimosus BS-21/37-es variánssal három különböző táptalajon. A táptalaj : glicin 0,5%, glükóz 1,5% В táptalaj : szerin 0,7%, glükóz 1,5% C táptalaj : szerin 0,63%, alanin 0,06%, glükóz 1,5% Minden táptalaj tartalmazott 0,3 % nátriumkloridot, 0,002% Tween 80-t, 0,012 % káliumdihidrofoszfátot pH sterilezés előtt 7-es. Részletesebben vizsgálva a szerines táptalajon különböző variánsok viselkedését, azt figyeltük meg, hogy vannak olyan variánsok, amelyek sem természetes, sem az előbb említett három aminosavat tartalmazó szintetikus táptalajon nem mutatnak még termeléscsökkenést, de szerines táptalajon már csökkent oxitetraciklin-termelést adnak. Ezeknél a variánsoknál kis mennyiségű alaninnak a szerintartalmú táptalajhoz való adásával a termelési érték a másik három, kísérleteinkben használt aminosavon kapott értékre emelhető. Ilyen védőhatás a BS-21/72 variánsnál nem figyelhető meg. Ilyen tulajdonságot mutató variánsok sorozatos átoltása azt mutatja, hogy hajlamuk rendkívül erős a termelőképesség elvesztésére. E megfigyelések lehetőséget adnak arra, hogy a termelőképesség csökkenését szerines táptalajon történő vizsgálatokkal már előre megállapíthassuk. Az 1. táblázatban egy ilyen variáns (BS-21/37) anyagcsere változásait és oxitetraciklin-termelését tüntettük fel glicin-, szerin-, ill. szerin -f- alanintartalmú táptalajon. A szerbihez adott kis mennyiségű alanin nem változtatja meg lényegesen a cukor- és aminonitrogén-fogyás szempontjából az anyagcserét, de megszünteti a nagy mennyiségű piroszőlősav-felhalmozódást. 174
