Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
dr. Horváth István: Anyagcsere vizsgálatok és oxitetraciklin termelési kísérletek Streptomyces rimosusszal
kapott termelési értékek nagymértékben függnek az át oltás idejétől. Az inokulum átoltásának kedvező időpontját nem a növekedés ideje határozza meg, hanem a tenyésztés folyamán megfigyelt morfológiai változások, amelyek hűtéssel tartósított rázóspórák használata esetén a hűtési időtől is erősen függnek. E táptalajon is a Streptomyces rimosus először szálas telepekben nő, amelyekről bacilusokra emlékeztető formák szakadnak le, és ezek fokozatosan spórákká alakulnak át. At oltásra akkor érett az inokulum, ha a letöredezett bacillus-formáknak körülbelül fele spóralánccá vagy spórává alakul át. Ez az időpont natív készítmények vizsgálata segítségével jól megállapítható. Kísérleti üzemi fermentorokban a fentebb ismertetett körülmények között 2200—2500/xg ml oxitetraciklin-kitermelést kaptunk. A termelési kísérletek közben végzett anyagcserekísérletekről későbbi fejezetben számolunk be. Vas toxikus hatása a Streptomyces rimosus fermentációkra A bevezetésben említettük, hogy a klórtetraciklin-termelési kísérletek a fermentáció vasérzékenysége miatt a kísérleti üzemben nem haladtak előre. Ezért tértünk át oxitetraciklin termelési kísérletek végzésére, feltételezve irodalmi adatok alapján, hogy ez a fermentáció kevésbé vasérzékeny. Kísérleteink kezdetén azonnal elkezdtünk a vasnak a fermentációra gyakorolt hatásával foglalkozni, és a következőket figyeltük meg : Olajmentes táptalajon, amelynek összetétele 2% zsírmentes szójaliszt, 2,5% burgonyakeményítő 0,4% kukoricalekvár (50°0 szárazanyagtartalmú), 0,3°0 nátriumklorid, 0,5% kalciumkarbonát, pH sterilezés előtt 7-es, 200 p.g inl vas sem csökkentette a termelést. Ezzel szemben napraforgóolajtartalmú В táptalajon 40jUgml vastartalom felett a termelés csökkent, 60/xg/ml vastartalom mellett már csak a vasmentes táptalajon kapott érték 5— 10%-át kaptuk. E megfigyelés irányította figyelmünket az olaj fontos szerepére. Részletesen megvizsgáltuk az oxitetraciklin-kitermelést В táptalajon különböző olajok felhasználásánál vas jelenlétében [4]. .Megfigyeléseinket, amelyeket az 1. ábrán mutatunk be, a következőkben foglalhatjuk össze. A vastartalom gátló hatása a táptalajalkatrészként alkalmazott olaj vagy zsír telítetlenségi fokától függ. Legerősebb termelésgátlást a vas lenolajtartalmú táptalajon mutatott. Xapraforgóolaj-tartalmú táptalajon a gátlás már kisebb. A termelés szempontjából legkedvezőbb a pálmaolaj használata, amely aránylag kevés kettőskötést tartalmaz. Pálmaolajtartalmú táptalajon kismértékű termeléscsökkenés G0 /xg/ml vastartalom után következik be és a legnagyobb vastartalmú táptalajoknál sem haladja meg a csökkenés a 40—50%-ot. E kísérletek alatt állandóan figyeltük a mikroorganizmus morfológiai képét és a fermentációk színét. Vas-ionok jelenlétében a fermentáció 200 óra 1. ábra. Vas toxikus hatása különböző olajtartalmú В táptalajon Jelzések : 1 lenolaj 3 pálmaolaj ; 2 napraforgóolaj ; 4 olajmentes táptalaj 166
