Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)

dr. Horváth István: Anyagcsere vizsgálatok és oxitetraciklin termelési kísérletek Streptomyces rimosusszal

A törzs fenntartására és oltóanyag készítésére két lehetőséget dolgoztunk ki. A kísérletek kezdeti szakában a Streptomyces rimosus gyenge spórázóképessége az irodalomban megadott szilárd táptalajon nagy nehézségeket okozott, és emiatt egységes oltóanyag készítése nem volt keresztülvihető. Megfigyeltük azonban, hogy a törzs rendkívül hajlamos spóraképzésre süllyesztett tenyésztési mód mellett. A Streptomyces rimosus, hasonlóan más Streptomycesekhez, először finom fonalú hálózatos telepekben nő, hamarosan azonban apró bacilusokhoz hasonló részek töredeznek le, amelyek gyorsan spóralánccá alakulnak és szétesnek spórákká. Az oxitetraciklin termelésre kedvező táptalaj körülmények között a micéliális növekedés, a mieéliumok töredezése és a spóraképzés párhuzamosan halad. Ha a termelő táptalajnál szegényebb és gyorsan felhasználható energiaforrást tartalmazó táptalajon tenyésztjük a Streptomyces rimosust 28°-on rázógépen, a termelt micélium gyorsan szétesik, gyakorlatilag teljesen spórává. A kapott „spóraszuszpenzió”, amely 108— 1010 spórát tartalmaz milliliterenként, —10 C°-on raktározható és oltóanyagként legalább fél évig felhasználható. E spóratermelésre használt táptalaj összetétele : szójaliszt (zsírmentes) 1%, élesztőkivonat1 10%, glükóz 1%, kalciumkarbonát 0,1%, nátriumklorid 0,3%, pH sterilezés előtt 7-es. A tenyésztési idő 4—7 nap lehet.

Az e módon történő spóratermelés és raktározás hosszú ideig egységes oltóan}Tag készítését teszi lehetővé, amelynek az üzemi termelésben nyújtott előnyeit több éves tapasztalataink igazolják.

Xoha az általános mikrobiológiai tapasztalatok szerint a folyékony táptalajon való tenyésztés nagyobb variációs veszéllyel jár, mint a szilárd táptalajon történő, e mikroorganizmus esetében, talán rendkívüli stabilitása folytán a fenti törzsfenntartás használhatónak bizonyult.

A kísérletek későbbi szakában sikerült megfelelő mértékű spórásodást biztosító szilárd táptalajt is találnunk. Azt figyeltük meg, hogy a Streptomyces rimosus szilárd táptalajon való spórásodását bármely nitrogénforrás mellett polialkoholok nagymértékben fokozzák. Legkedvezőbb eredményeket a következő összetételű táptalaj ad : kukoricalekvár (50% szárazanyagtartalmú) 2,5%, élesztőkivonat 5%, glicerin 5%, agar-agar 2%, pH sterilezés előtt 7-es. E táptalajon a megfelelő spórásodás biztosítása érdekében az oltás végzésekor ügyelnünk kell arra, hogy cm2-enként 5—-10 telep fejlődjön ki. Ennél sűrűbb oltás a spórásodást nagymértékben rontja. E táptalajon a Streptomyces rimosus domború, sima, esetleg ráncolódó barna telepekben nő 28°-os termosztátban. A telepek a harmadik nap után lisztszerűen fehér felületűek, majd szürkésfehérek lesznek. A termelt spóra a szokásos módokon raktározható és oltásra felhasználható. Kísérleteink folyamán azonban mindig a sok előnyt nyújtó „rázóspóraszuszpenziót” használtuk oltásra.

Törzsjavítási kísérleteink folyamán a szokásos módszereket használtuk. A Streptomyces rimosust besugároztuk ultraibolya fénnyel, továbbá oxitetraciklintartalmútáptalajonszélesztettünk. Az izolált telepeket В táptalajon rázókísérletekben hasonlítottuk össze, a megadott termelési értékek ilyen kísérletek eredményei. A termelésre használt BS-21 jelzésű variánst (termelőképessége 2000/j.g/ml) a kiindulási T-jelzésű törzsből (600/xg/ml) ultraibolya besugárzás után izolált B-24-es jelzésű variáns (1200 p,g/ml) oxitetraciklinnel való kezelése után kaptuk.

A BS-21 jelzésű variáns erősen érzéketlen ultraibolya és röntgensugarakkal (utóbbi Darvas Jenő dr. [Chinoin] megfigyelése) szemben. Morfológiai és termelési szempontból tulajdonságai nagyon stabilak. E tulajdonságok következtében a ter-1 Élesztőkivonat készítése: 1 kg élesztőt etilacetát segítségével elfolyósítunk, 41 vízzel keverjük és 121°-on 20 percig autoklávban kezeljük. Néhány órai állás után az oldat kissé zavaros felső részét használjuk táptalaj készítéséhez.

164