Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)

Típusismertetés

Lökettérfogat: Az a motorűrtartalom, amelyet valamennyi henger furat- és dugattyúlöketmérete határoz meg.

Középnyomás : A belsőégésű gép hengerében uralkodó közepes munkanyomás, amely a löket egész hosszában állandóan hat, és ugyanazt a munkát teljesíti, mint a henger állandóan változó gáznyomásai. Tehát ez a motorra jellemző középérték a hengerben lejátszódó nyomások átlagát adja és kg/cm2 mértékegységgel jellemezzük.

Hengerfurat: A henger átmérője.

Dugattyúlöket: távolság a dugattyú két szélső helyzete között. Kompressziótér : A dugattyú által — felső holtpontban — bezárt legkisebb hengertérfogat.

Kompresszióviszony : Az a viszonyszám, amely kifejezi a lökettérfogat és kompressziótérfogat összegének viszonyát a kompressziótérfogathoz. Hengerszám : Azoknak a hengereknek száma, amelyekben a gáz munkát végez. Egy hengernek számít a közös égési terű több henger, és a több égési terű egy henger is.

Fordulatszám : A motor forgattyútengelye által egy perc alatt végzett fordulatok száma.

Közepes dugattyúsebesség: A dugattyú középsebessége megadott fordulatszám mellett.

Legnagyobb nyomaték: Az üzemben levő motor egyik fizikai jellemzője, amelyet a teljesítmény és a hozzá tartozó fordulatszám határoz meg. A legnagyobb forgatónyomatékot általában a maximális fordulatszám felénél találjuk. A forgatónyomatékot mkg mértékegységben mérjük. Szelepnyitás-, zárás : Az a meghatározott időpont, főtengely elfordulási fokban kifejezve, amikor a szívó- vagy kipufogószelep a felső vagy alsó holtpont előtt, illetőleg után nyit vagy zár (sz. ny. = szívószelep nyit; sz. z. = szívószelep zár; k.ny. = kipufogószelep nyit; k.z. = kipufogószelep zár ; f.h.e. = felső holtpont előtt j f.h.u. = felső holtpont után; a.h.e. = alsó holtpont előtt; a.h.u. = alsó holtpont után). Szelephézag : az a távolság, amelyet hideg vagy meleg motornál — ennek megfelelő feltüntetése mellett — közvetlenül a szelepszár és a szelepemelő között mérhetünk, (sz = szívószelep; k = kipufogószelep).

A főfuvóka, üresjárati- és inditúfuvóka furatának méretét i /ioo milliméterben adjuk meg. (Pl. főfuvóka ioo; azt jelenti, hogy a furat ioo x i/ioo = 1,00 mm átmérőjű.)

A hátsó vagy mellső hajtásmódosítás a kúp- és tányérkerék között levő — rendszerint lassító — áttétel, ami például 4,72 : 1 esetben azt jelenti, hogy egy tányérkerék fordulathoz 4,72 kúpkerékfordulat tartozik (h.m. = a hátrameneti fokozat összmódosítása.)

Erőátvitelnél az összmódosításon a kerékfordulat és motorfordulat viszonyát értjük. (Pl. 17,45 : 1 azt jelenti, hogy amíg a kerék egyet fordul, addig a motor 17,45 fordulatot végez.)

Fékfelület: A gépkocsi fékberendezés súrlóbetétjeinek összfelülete cm2 mértékegységben megadva.

Az abroncsozás számai a gumiabroncs méreteit jelentik coliban kifejezve. (1" = 25,4 mm.) (Pl. 5,00—15 azt jelenti, hogy 5,00" vastag a gumiabroncs ballonja és i5*-os átmérőjű keréktárcsára lehet a gumit felszerelni. Légnyomás elől-hátul azt jelenti, hogy a mellső, illetve a hátsó gumiabroncsokban hány atmoszféra túlnyomást kell alkalmazni. (Pl. 0,9/1,6 att. jelentése, hogy a helyes légnyomás a mellső gumiabroncsokban 0,9 atmoszféra túlnyomás, a hátsó gumiabroncsokban pedig 1,6 atmoszféra túlnyomás.)

Kerékdőlés alatt fokokban és percekben kifejezve, a mellső kerekek

középvonalának — gépkocsi tengelyéhez viszonyított — kifelé dőlését értjük. (Pl. i°3o' jelzi, hogy a mellső kerekek középvonala nem merőleges

— a vízszintesnek képzelt — talajra, hanem azok a kocsi középtengelyét jelentő merőlegestől 1 fok és 30 perc szög alatt kifelé dőlnek.) Kerékösszetartás a mellső kerekek (keréktárcsákoe mért) távolságkülönbsége. (Pl. 1—3 mm azt jelenti, hogy felülről nézve a menetirány szerinti első részek keréktárcsa távolsága 1 vagy 3 mm-rel kisebb, mint ugyanazon kerekek hátsó felének keréktárcsa távolsága. Ebből következik, hogy a gumiabroncsok tengelyvonalai a menetirányban összetartanak, és ezek a meghosszabbított tengelyvonalak valahol a kocsi előtt metszik egymást.)

Csapdőlés: Ez a fokokban mért szőgérték az első kerék csapszegének a függőlegestől való eltérését mutatja. Ha ez az érték o°, ez azt jelenti, hogy a csapszeg középvonala merőleges a vízszintesnek elképzelt útfelületre. A dőlt csapszegek középvonalai a kocsi közepéhez képest szét vannak terpesztve, ezért ezt az értéket néha csapterpesztésnek is hívják. Csaphátradőlés ( utánfutás) : alatt a mellső kerekek csaptengelyének oldalról nézett dőlését értjük. Általában a mellsőkerék csaptengelyének felső fele a menetirány szerint hátradől, ami azt jelenti, hogy a csap lefelé meghosszabbított középvonala a kerék talajpontja előtt döfi az úttestet, tehát menet közben a kerék feltámaszkodási pontja e csaptengely döféspont után fut. (Pl. io° a függőlegeshez képest 10 fokkal hátradőlő csaptengely középvonalának a szögét jelenti.)

Tengelytáv: az a méret mm-ben, amelyet a gépkocsi egyik oldalán, a mellső kerék és a hátsó kerék középpontjai között mérünk.

Nyomtáv : az a méret mm-ben, amelyet terhelt gépkocsinál a két mellső vagy hátsó gumiabroncs középvonalának az úttal való érintkezési pontjai között mérünk.

Hossz : az a méret mm-ben, amelyet a gépkocsi hossztengelyében a legjobban előreálló és a legjobban hátraálló részek végpontjai között mérünk.

Szélesség : az a méret mm-ben, amelyet a tengelyekkel párhuzamosan, a kétoldalt legjobban kiálló részek végpontjai között mérünk. Magasság : az a méret mm-ben, amelyet terheletlen gépkocsinál az út és a gépkocsi legmagasabbra nyúló pontjai között mérünk.

Fordulási sugár : annak a körnek a sugara méterben, amelyet az egy oldalra teljesen elfordított kormánnyal körbejáró gépkocsi legkülső gumiabroncsa leír. Sok gépkocsinál a teljesen jobbra fordított kormánnyal leírt kör sugara nem azonos a teljesen balra fordított kormánnyal leírt kör sugarával. Ilyenkor mindkét fordulási sugarat meg szokták adni. Szabad magasság : az a méret mm-ben, amelyet a terhelt gépkocsinak az útfelület és a gépkocsi tengelyvonalai között levő legalacsonyabban fekvő pontjai között mérünk.

SAE-LE: az amerikai szabvány szerint megállapított motörteijesítményt jelzi. Az amerikai SAE (Society of Automative Engineers) szabvány a motorok teljesítményét a főbb segédberendezések, például dinamó, vízszivattyú, hűtőventillátor stb. nélkül adja. Tekintettel arra, hogy a segédberendezések hajtásához is bizonyos teljesítmény szükséges, ezért ez a LE érték nagyobb, mint az Európában használt DIN (Deutsche Industrie Normen) előírás szerinti LE. (Pl. 251 SAE-LE teljesítmény csak motorfékpadon adódik, mert a kocsiba beépített motor a segédberendezések teljesítményfogyasztása következtében csak 250—248 LE-t

— de általában ennél lényegesen kevesebbet — biztosít a hajtóműnek.) Az autók műszaki adatairól szükséges még néhány tudnivalót megemlíteni.

209