Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
Típusismertetés
Elsősorban azt, hogy a legjobban szervezett, nagy szériákat jelentő gyártás során sem kerülnek le a futószalagokról teljesen egyforma, teljesen azonos tulajdonságú autók. A tömeggyártás is megenged olyan tűréseket, amelyek végül a gyakorlatban az egyik modellnél néhány tized lóerővel többet, a másiknál kevesebbet eredményeznek. Hasonló eltérések mutatkozhatnak a legnagyobb sebesség mérésekor, és természetesen valamennyi szerkezetnél is találunk olyan apróbb változásokat, amelyek végső fokon kihatnak a menettulajdonságokra. így a kocsik súlya, tüzelőanyagfogyasztása, gyorsítókészsége még akkor is eltérő lehet, ha egyazon gyár azonos katalógus-adatokkal jelzett típusairól van szó. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az ilyen gyártási toleranciákból adódó eltérések mind súly, mind sebesség terén csupán jelentéktelen különbségeket okoznak. Találkozunk viszont olyan mérvű eltérésekkel is, azonos típusjelzésű modellek vizsgálatai, próbái során, amelyek már számottevőek. Ez esetben olyan műszaki fejlesztésekről van szó, amelyek a gyártás folyamán a nagyobb sorozatszámú modelleknél kerültek bevezetésre, de a változások jellege mégsem indokolta, hogy ezek miatt új típusjelzéssel hozzák forgalomba a modellt. Különösen azoknál a személyautótípusoknál észlelhetünk ilyen jelenségeket, amelyeket hosszú évek során át gyártanak. Időközönként azután egy-két lóerővel emelik a motor teljesítményét, módosítják a porlasztót, a sebességváltót és még több más szerkezetnél is eszközölhetnek olyan változtatásokat, amelyek végeredményben a kocsi karakterisztikáját befolyásolják. Mindezekről a változásokról ad ugyan tájékoztatást a gyár, de a szóbanforgó típus ismert jelzésénél ez nem minden esetben tükröződik. Így azután előfordul, hogy azonos elnevezésű, azonos jelzésű modelleknél a széria korábbi darabjai még normál, míg a későbbiek például szinkronizált sebességváltóval kerültek forgalomba. Más területen történő alakításnál gyakran a kocsi súlya, sebessége és még számos más tulajdonsága mond ellent az első leírásnak. Hasonló alakítások történhetnek a szérián belül ugyancsak minden típusmegjelölési változás nélkül a karosszériáknál is. Mindezt azért említjük, mert a típusismertetési fejezetben is szerepelnek olyan adatok, amelyek időközben a jelzett kocsinál megváltoztak. Ott, ahol mód volt rá, feltüntettük a gyártás során bekövetkezett adatváltozásokat. Más esetekben az általános érvényű jellemzések szerepelnek, a gyári közlések, illetve a nemzetközi katalógusok alapján. Néhány esetben pedig — kizárólag a beállítási adatoknál — a hazai gyakorlatnak megfelelően jelezzük az egyes értékeket, hogy jobban szolgáljuk a gyakorlatot. A BENZIN-OKTÁNSZÁMRÓL 210 ioo% benzin + o% szuperbenzin = 70-es oktánszám 90% benzin + 10% szuperbenzin = 71,5 oktánszám 80% benzin + 20% szuperbenzin = 73,0 oktánszám 70% benzin + 30% szuperbenzin = 74,5 oktánszám 60% benzin + 40% szuperbenzin = 76,0 oktánszám 50% benzin + 50% szuperbenzin = 77,5 oktánszám 40% benzin + 60% szuperbenzin — 79,0 oktánszám 30% benzin + 70% szuperbenzin = 80,5 oktánszám 20% benzin + 80% szuperbenzin = 82,0 oktánszám 10% benzin + 90% szuperbenzin = 83,5 oktánszám 0% benzin + 100% szuperbenzin = 85,0 oktánszám A benzin minőségének értékelésére jellemző az oktánszám, amely tájékoztatást ad arról is, hogy milyen kompresszióviszonyú motorokhoz hányas oktánszámú benzint célszerű használni. A jól beállított gyújtású motorok úgynevezett kopogása többnyire azt jelzi, hogy üzemükhöz a használtnál nagyobb oktánszámú benzinre van szükség. Alábbiakban különböző motor-kompresszióviszonyok általános benzinoktánszám igényét, illetve a hazai forgalomban kapható benzin és szuperbenzin oktánszámait, valamint a benzin és szuperbenzin keveréssel elérhető oktánszámokat tüntetjük fel. Kompresszióviszony Oktánszám 6:1 62 6.5 : 1 70 7J 1.______________ 76,___ 7.5 : 1 82 8:1 85' 8,5: 1 88 9:1 9i
