Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
Típusismertetés
A MŰSZAKI ADATOKRÓL Minden autógyár, amikor kibocsát egy-egy új modellt, többnyire nyilvánosságra hozza annak adatait. Ezekből a számokból, szerkezeti leírásokból tájékozódást kapunk a kocsi jellegéről, építési módjáról, motorrendszeréről, rugózásának megoldásairól, megismerhetjük a motor teljesítményét, a jármű sebességét, egyszóval mindazt, ami jellemző a konstrukcióra. Mindaddig, amíg csupán távolról érdeklődünk valamelyik autó tulajdonságai iránt, vagy ha már használjuk is a kocsit, de az tökéletesen rendben van, addig elegendő az úgynevezett jellemző adatok ismerése. Amikor azonban akár a kocsi túlzott üzemanyagfogyasztása, akár annak rendellenes motorműködése ellen merül fel panasz, máris kezdünk kutatni újabb számok, újabb adatok után. Most már a beállítási utasításokat, ezek között az előgyújtás mértékét, a szelepek nyitását, zárását jelző számokat szeretnénk többek között megismerni. Kíváncsiak leszünk a karburátor minden egyes cserélhető alkatrészének méretére, a gyár által előírt gyújtógyertyák hőértékére, a különféle szerkezetek szabályszerű hézagolására, és még számos más, szakmai tudnivalóra. Általában, ha a gyárak által helyesen előírt formáktól bármilyen oknál fogva eltérünk, vagy az idők során a szerkezetek kopása miatt eltérés mutatkozik, annak káros hatása van a jármű üzemére. Éppen ezért szükséges ismerni és betartani a vonatkozó beállítási adatokat. Vannak természetesen kivételes esetek, amikor a gyakorlati változtatás előnyösebb helyzetet teremthet, és például egy kocsi fogyasztása ténylegesen csökken, ha eltérünk a gyárilag alkalmazott fúvóka használatától. Az ilyen módosítás azonban nagy körültekintést kíván, mert lehet, hogy a beavatkozás más területen megbosszúlja magát és például idő előtt tönkreteszi motorunk szelepeit. Többnyire azonban nem amiatt akarjuk megtudni a szerkezetek helyes beállítására vonatkozó méreteket, hogy változtassunk azokon. Ellenkezőleg. Azt keressük, mutatkozik-e eltérés azoktól, és ha igen, akkor korrigálni szoktunk. Ismeretes, hogy egy megbízhatatlanul működő motor néha mindössze a gyújtáspont egyszerűen elvégezhető változtatása után eleven, kifogástalanul viselkedő erőforrásá alakul. De példaként említhetünk olyan esetet is, amikor a nehezen kormányozható kocsinál a kerekek előírás szerinti felszerelése, illetve beállítása máris megszünteti az effajta, sok veszélyt is rejtő hibát. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy egy adott szerkezet valamelyik alkotóelemének, vagy elemcsoportjának megváltoztatása többnyire a kapcsolódó területeken is megköveteli a módosítást. így például olyan motoroknál, ahol, tegyük fel, a dugattyúk, illetve a hengerfuratok erős kopása következtében a kompresszió végnyomás az ideálisnál kisebb lett, más hőértékű gyertyát kell használnunk, mint amilyent alkalmaznánk ugyanilyen típusú, de jó állapotú motorhoz. Mindezt annak kihangsúlyozására említjük, hogy csakis a műszaki alapfeltételeknek megfelelő szerkezeteknél lehet valóban kedvező eredményeket elérni a gyári beállítások követésével. Arra pedig, hogyan kell értelmeznünk az autókonstrukciókra vonatkozó jellemzéseket, az autók menettulajdonságait meghatározó fogalmakat, a következőkben találunk magyarázatot. A jármű száraz súlya : ez az adat a gyári kivitelű gépkocsi súlyát jelenti kg-ban, üres üzemanyagtartállyal. Üzemkészsúly : Ez az adat a menetkész gépkocsi súlyát jelenti kg-ban, teljesen feltöltött üzemanyag- és kenőanyagtartállyal, az összes rendszeresített szerelvényekkel, tartalékrésszel, szerszámmal stb., azonban vezető és hasznos terhelés nélkül. Ennek az adatnak segítségével meghatározható a teljesítmény súly, amely olyan viszonyszám kg/LE-ben, amely kifejezi, hogy i LE motorteljesítményre hány kg súly jut a gépkocsi menetkész súlyából. Megengedett összsúly : Az a legnagyobb menetkész súly, amelybe a legnagyobb hasznos terhelés (vezetővel együtt) is beleszámít. Általában egy felnőtt 80 kg-nak, egy gyermek 40 kg-nak számít, és többnyire ehhez még 20—30 kg csomagsúlyt is hozzáadnak. Literteljesítmény : Ez a viszonyszám LE/l-ben fejezi ki, hogy a gépkocsi motorja 1 liter lökettérfogat esetén hány lóerőt (LE-t) teljesítene. Ez az érték lehetővé teszi, hogy a motorokat — függetlenül azok lökettérfogatától — egymás között összehasonlíthassuk. A motorszerkesztő minél több lóerőt „hoz ki” 1 liternyi lökettérfogatból, annál korszerűbb motort szerkesztett. Legnagyobb sebesség : Az a menetsebesség km/ó-ban, amelyet a megengedett összsúlyú gépkocsi vízszintes, egyenes, száraz és sima útburkolaton, szélmentes időben, teljesen nyitott fojtószeleppel (dieselmotomál teljes töltés befecskendezésével) haladva képes elérni. Fordulatszabalyozóval ellátott motorú gépkocsiknál az a legnagyobb sebesség, amely a fordulatszabályozó által meghatározott legnagyobb motorfordulatszámnak felel meg, közvetlen (direkt) sebességváltófokozatban. Normálfogyasztás : Az a tüzelőanyagfogyasztás, amelyet (megadott ütés meteorológiai viszonyok mellett) a legnagyobb sebesség kétharmadát kifejtve mérnek. Az így mért tüzelőanyagfogyasztást még 10%-kal megnövelik, és ezt az értéket adják meg liter/100 km-re vonatkoztatva. Az így kapott értékek általában kisebbek a tényleges fogyasztásnál. Olyan esetekben pedig, ahol a gyárak két számadatot közölnek, úgy ezek egyike a normális feltételek melletti, takarékos vezetéssel elérhető fogyasztásra, a másik pedig a rendszeres gyorsmenetnél várható fogyasztásra vonatkozik. 208
