Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
Törpeautó - kisautó
TÖRPEAUTÓ-KISAUTÓ i^evés olyan járműtechnikai probléma van, amelyről annyit vitatkoznának, mint a kisautókról és a törpeautókról. Világszerte folyik a vita, bár más fogalmakról van szó Európában, és mást értenek a kisautó elnevezés alatt Amerikában. Tekintettel arra, hogy az amerikai kisautó európai értelemben tulajdonképpen közép- vagy nagykocsit jelent, ebben a fejezetben kizárólag európai konstrukciók szerepelnek. A kővetkezőkben a tényleges törpekocsikról és néhány kisautóról teszünk említést. Nehéz ugyan elkülöníteni és határozottan nem is lehet szétválasztani a nevezett két csoportot. Bármilyen vonatkozásban keressük is a határokat, nemigen jutunk egyértelmű válaszhoz. A motor nagysága is csak relatív mérőszám. Jobban lehet megítélni, hogy törpeautóról vagy annál nagyobbnak számító járműről van-e szó, amikor például azt vesszük figyelembe, hány kilogramm kocsisúly esik egy lóerő tényleges motorteljesítményre. Gyakorlatilag ugyan még ez a módszer sem csalhatatlan, mint ahogy eredménytelen volna minden olyan próbálkozás, amely az ülések száma, esetleg mérete alapján keresné az osztályozási lehetőséget. Még a motorteljesítmény, a lökettérfogat és az ülések számának aránybaállítása sem ad hű képet, bár ha egy ilyen összehasonlításnál a kocsik építési súlyát is figyelembe vesszük, akkor valamivel könnyebb meghatározni, hogy a vizsgált jármű melyik osztályba sorolható. Ugyancsak nem lehet döntő értékűnek tekinteni egy-egy autó négyzetméterekben kifejezhető alapterületi méretét, bár ez a szám garazsírozásnál, parkírozásnál már határozottabban mutat különbségeket törpekocsik, kiskocsik és a nagyobb járművek között. Maga a névadás, az, hogy például törpeautónak nevezünk egyes típusokat, mindenekelőtt külső méretekre vonatkozik, hiszen némely törpeautó motorteljesítménye egész jelentős. Az alapterület a teljes felépítmény méreteire is enged következtetni, hiszen bizonyos arányosságok szinte törvényszerűek a modern autóépítésnél. Tájékoztatás céljából, még mielőtt a különféle konstrukciók bemutatására rátérnénk, ismertetjük néhány törpe-, illetve kiskocsi, valamint két, középkategóriába sorolható személyautó alapterületi méreteit. A tulajdonképpen nem is törpeautónak, de nem is motorkerékpárnak számító kabinroller néven szereplő Messerschmitt KR 200 típus például 3,45 m3, az Isetta típus pedig 3,16 m2 alapterületű. A Goggomobil T 250 törpeautó 3,70 m2, a Fiat 500 már 3,90 m2, míg a motorikusán feltétlenül a törpékhez sorolható, karosszériáját tekintve viszont, már kiskocsiként említhető, 12 lóerős Citroen 2 CV modell 5,60 m2 alapterületű. A holland DAF 600 kiskocsi 5,20 m3, a Volkswagen modellek 6,30 m2, a Moszkvics 402—407 típusok 6,25 m3, míg a Skoda Octavia például 6,50 m2 alapterületű. Ezeknek a számoknak ismerete valamennyire segiti a tájékozódást, de az autók szabványos műszaki adatai között az alapterület méreteit nem is szokták feltüntetni. A gyakorlatban azért mégis alig okoz problémát, hogy a látott kocsi törpeautó-e vagy sem. Amikor módunk van megnézni egy jármüvet, anélkül is, hogy annak motorjáról felvilágosítást kapnánk, többnyire tévedésmentesen ítéljük meg, hová sorolható. Elsősorban a karosszéria méretei, annak kivitele, a kerekek átmérője árulja el a figyelő szemnek a modell jellegét. A törpeautók általában azzal a jelszóval születnek, hogy autót kell biztosítani a kispénzű emberek számára is. A törpeautók tervezői nemegyszer 150
