Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
A holnap autói
A Rover gázturbinás kocsi megjelenése után több tnás autógyár is beszámolt hasonló kísérletekről. Francia, szoviet, amerikai, spanyol és a Rover-on kívül meg az angol gázturbinás Austin kocsi is futott, amikor 1954-ben az olasz Fiat művek bemutatta xjo lóerős gázturbinával épített, aerodinamikai lag gondosan formázott, kétüléses autóját. Ezek a kísérleti jármüvek különböző gázturbinákkal rendelkeztek. A Fiat modellt például három tüzelőterű, hökicserélő nélküli megoldás, amelynél a turbina-lapát percenkénti fordulat, száma a gyári közlés szerint 22 000. A gázturbinás Fiat kocsival 250 km ó sebességet értek el a próbák során. A jármű teljes súlya mintegy 1000 kg, amiből a gázturbina súlya 260 kg. A gázturbina itt is, mint a Rover modellnél, a kocsi farában helyezkedik el, közvetlenül alatta pedig a kerékhajtás ismert szerkezetei fekszenek. Térfogat tekintetében még hőcserélő nélkül sem mutat jelentős előnyöket egy hasonló sebességű járműhöz szükséges, korszerű dugattyús motorral szemben, és itt már érdemes vitatni alkalmasságát. A gázturbina éppúgy hőerőgépnek számít, mint a dugattyús motor, ugyancsak a tüzelőanyag hőenergiáját alakítja át mechanikai munkává. Amig viszont dugattyús motornál a tüzelőanyag elégetésekor a hő a dugatytyúra gyakorol nyomást, a turbinánál az elégetett tüzelőanyag nyomását először sebességi energiává alakítják át és az áramló gázok hajtják végül is a munkaturbinat. A gázturbinák három jellegzetes fődarabja a kompresszor, a tüzelőter es a turbina. Működésének lényege a következő : a kompresszor a szabadból beszívott levegőt sűrítve a tüzelötérbe juttatja, majd a tüzelőiéibe jutó levegő az oda befecskendezett tüzelőanyag állandó nyomáson történő elégetését lehetővé teszi. A kiáramló gázok hajtják meg a turbinát, amelynek tengelye az autó kerekeivel közvetett kapcsolatban áll. A turbinát elhagyó gázok a szabadba távoznak, illetve számos konstrukciónál előbb meg a hőkicserelöbe jutnak. A Fiat gázturbina egyébként hőkicserélő nélküli szerkezet, amelyről 1954 után nemigen adott hírt a gyár 139
