Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
4. Dr. Kende Béla: A szellemi tulajdon jelene és jövője Magyarországon
helytálló, hogy minden birtokba vehető dolog, továbbá az alkotás tulajdonjog tárgya lehet. Szerzői jogi törvényünk átfogó módosítás előtt áll és a közeljövőben várható a Védjegytörvény újraalkotása is. A centenárium évében, vagyis 1996. január 1. napjával lépett hatályba a találmányok szabadalmi oltalmáról rendelkező 1995. évi XXXIII. Törvény. A törvény indoklásából idézem, hogy „a szabadalmi rendszer alapvető közgazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, előmozdítsa a találmányok nyilvánosságra hozatalát és megvalósítását, valamint ösztönözze az alkotó tevékenységet." A szabadalmi oltalom biztosította kizárólagos jog (időleges monopolhelyzet) ellenzői a verseny szabadságát féltik a kizárólagos oltalom megadásától, vagyis az időben korlátozott monopolhelyzettől. Ezzel szemben a tapasztalat az, hogy ez az időleges monopólium a versenyre ösztönöz. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az alkotás létrehozóját megilleti az, hogy a társadalom őt elismerésben részesítse. Ez az elismerés részben erkölcsi (a szerző személyéhez fűződő jogainak biztosítása) részben anyagi, vagyis biztosítani kell a befektetett tőke és munka (ráfordítás) megtérülését és ezek hozamát. A szabadalmi oltalommal biztosított oltalom hiánya ugyan nem szüntetné meg a feltalálói tevékenységet, de az oltalom által nyújtott ösztönzés nélkül a találmányok jelentős hányada nem születne meg. Nem felejtendő el az sem, hogy az oltalom limited. In the interest to be unambiguous I feel diát the following wording would be correct: „whichever tiling that can be taken into possession, further tiie creative work might be the property right’s subject.” Our Copyright Law will go through a comprehensive modification in the near future and modernization of our Trademark Law can be similarly expected on basis of new conceptions. In the year of the centenary, i.e. on January 1, 1996 the Law XXXIII of 1995 on tiie Protection of Inventions by Patents entered into force. Let me cite from the reasoning of tiie law: „the basic economic purpose of tiie patent system is to assure that tiie expenses to carry out research and development lie refunded, to promote that inventions be made public and realized as well as to stimulate creative activity.” Those who are against exclusive right granted by patent protection - creating a temporary monopoly - are afraid that free competition might not develop if a timely limited monopolistic situation comes into existence. It should not be left out of consideration either that the creative work's author is entitled to the society’s recognition being partly of ethical, partly of material character. The ethical feature of the recognition means that die author’s rights adhering to his personality must be assured, while tiie material incentives offer the prospect that tiie audior’s capital and labour investment will be recovered. Although the lack of legal protecdon granted by patent protecdon would not stop the inventors’ activity in general, but widiout the stimulus given by patent protecdon a great number of die inventions would not come about at all. It should also be men boned that 64
