Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
4. Dr. Kende Béla: A szellemi tulajdon jelene és jövője Magyarországon
II. JELEN HELYZET A hatályos magyar Polgári Törvénykönyv magán viseli a megalkotása időpontjában érvényesíteni kívánt jogpolitikai elvek negatív következményeit. Ennek ellenére (az időközi módosítások miatt is) Polgári Törvénykönyvünk alkalmas a szellemi tulajdon védelmének érvényre juttatására. Polgári Törvénykönyvünk nagy erőfeszítést igénylő reform előtt áll. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok címet viselő fejezetben nagyobb hangsúlyt kell. hogy kapjanak a tulajdonosi elvből fakadó megfontolások. Ezen kritikai megjegyzés ellenére azt kell megállapítanom, hogy Polgári Törvénykönyv jelenleg hatályos szövege kielégítő védelmet nyújt. E szerint a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. A védelmet ezen alapvető rendelkezésen kívül az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom) továbbá az újítói jog, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek és még közkinccsé nem váltak. A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. Szerintem új meghatározást igényel az is, hogy mi lehet a tulajdonjog tárgya. Szűknek tűnik az a meghatározás, hogy.... minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet." Olyan szövegezés lenne PRESENT SITUATION The Hungarian Civil Code in force is showing the negative features of the principles of legal policy prevailing by the time of its creation. Nevertheless our Civil Code is suitable to protect intellectual property (especially with regard to its interim modifications). Our Civil Code will undergo reforms demanding great efforts. In the chapter named „Rights pertaining to intellectual creative works” the viewpoint of the proprietor's principle should get an increased consideration. Despite this remark of criticism, I must state that the wording of the Civil Code offers sufficient protection. As a consequence, intellectual creative works are enjoying protection of the law. In addition to this basic regulation, protection of the different special types of creation as well as of the adhering parent activities like copyright, industrial property protection ( patents, trademarks, appellation of origin, protection of industrial designs) further inventors' rights and those giving protection to the producers of sound-records is determined by the pertaining regulations. Also those intellectual creative works are protected by law which are not governed by special regulations and have not become „public property” yet. Persons are entitled to protection in respect of their organizatoiy knowledge and experience in the domain of economy and technics, having propertyvalue . In my opinion a new definition is required to specify what might be the subjects of property right. I deem the definition....whichever thing that can be taken into possession might be the property right’s subject..." to be veiy II. 63
