Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)

2. Dr. Gödölle István: Alapelvek a szabadalmi jogban: 100 éves a magyar szabadalmi jog

Ugyancsak az 1983. évi novella vezette be a megsemmisítet! szabadalmak esetén a korábban kifizetett feltalálói és licenciadíjak visszakövetelésének korlátozását, ami szintén méltányossági rendelkezés.

Méltányossági rendelkezésnek tekinthetjük a függő szabadalmak esetén a gátló szabadalomra adható kényszerengedélyt is, ezt az 1969. évi törvény vezette be. Az 1995. évi törvény megszigorította a feltételeket, és - ugyancsak méltányossági megfontolás alapján - rendelkezett a gátló szabadalom jogosultja számára a függő szabadalomra adható kényszerengedélyről (32. §).

Az eljárási jog sui generis méltányossági jogintézménye az igazolás. Az 1895. évi törvény hatálya alatt az igazolás tekintetében a Polgári Perrendtartás előírásai érvényesültek. Ehhez képest a szubjektív igazolási határidő 15 nap, az objektív 6 hónap volt.12 Az 1969. évi törvény a szabadalmi ügyekben az államigazgatási eljárásban általában szokásos igazolási határidőnél jóval szigorúbb 15 napos objektív határidőt szabott meg (38. íj), és a végrehajtási rendelet számos cselekménynél kizárta az igazolás lehetőségét. Az 1995. évi törvény újra 15 napos, illetve 6 hónapos igazolási határidőt állapított meg (49. §), amelyek jobban megfelelnek a méltányosság követelményének.

9. A szabadalmi hatóság önállóságának és függetlenségének elve

Az 1895. évi törvény a szabadalmi ügyek intézésére önálló szabadalmi hatóságokat hozott létre. Ezzel a törvényhozó a Párizsi Uniós Egyezmény 12. cikke előírásának is eleget tett, jóllehet Magyarország akkor még nem volt az Egyezmény részese. A szabadalmi hatóságok igazgatási tekintetben a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt állottak, azonban a szabadalmi ügyek intézésében

for revoked patents, which can also be considered an equitable provision.

Another equitable provision is the compulsory licence issued for impeding patents in the case of dependant patents, which was introduced in the 1969 Act. The 1995 Act tightened the conditions and, based on the principle of equity, provided for the compulsory licence granted for die dependant patent to the holder of the impeding patent (Sec. 32).

A sui generis institution of equity of the procedure is the restitutio in integrum. While the 1895 Act was in force, the relevant provisions of the Code of Civil Proceedings applied, thus the subjective deadline was 15 days, while the objective one 6 months.12 The 1969 Act stipulated an objective deadline of 15 days (Sec. 38), much stricter than the general standard for administrative procedures, and the accompanying regulation excluded the possibility of restitutio in integrum for a number of acts. The 1995 Act reintroduced the deadlines of 15 days and 6 months, respectively (Sec. 49). which are more in line with the requirement of equity.

9. The principle of the independence and autonomy of the patent authority

The 1895 Act established independent authorities to handle patent cases, which, in fact, complied with Article 12 of the Paris Union Convention, though Hungary was not a member state of the Convention at that time. The patent authorities were accountable to the Ministry of Trade, but in the proceedings of patent matters they enjoyed a full independence that the Act and the jurisprudence provided for. The President, the Vice-President and the

52