Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
2. Dr. Gödölle István: Alapelvek a szabadalmi jogban: 100 éves a magyar szabadalmi jog
találmányt gyakorlatba, és arra belföldi személynek sem adott engedélyt. Az 1969. évi törvény már nem a gyakorlatbavétel, hanem a belföldi hasznosítás elmaradásához fűzte a kényszerengedély szankcióját [11. § (3) bek.|. Az 1995. évi törvény ezt fenntartotta, és a kényszerengedély adásának feltételeit tovább szigorította (31. §). A joggal való visszaélés egyik esete, amikor a szabadalmas valakit alaptalanul bitorlással fenyeget. Erről egyik szabadalmi törvényünk sem szól. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 5. § (1) és (2) bekezdései azonban tiltják a joggal való visszaélésnek ezt a formáját is. Az 1995. évi törvény tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint semmis a szabadalom hasznosítási szerződés olyan kikötése, amely a szabadalmi oltalomból eredő jogok társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul [27. § (2)1. A Ptk. említett 5. §-ának (2) bekezdése szerint ez is joggal való visszaélés. 8. A méltányosság elve Eme elv a magyar szabadalmi anyagi jog alkalmazásában általában nem érvényesül, a szabadalmi jog szigorú jog. Nincsen pl. mód arra, hogy valaki méltányosságból olyan találmányra kapjon szabadalmat, amely nem új, avagy elismerjenek a bejelentési napnál korábbi elsőbbséget, ha a bejelentés benyújtását akár vis maior késleltette. Az 1895. évi és az 1969. évi törvény nem adott lehetőséget a megszűnt szabadalom felélesztésére, akármilyen körülmény is vezetett a megszűnéshez. Csak az 1983. évi novella vezette be hazánkban a szabadalom újra érvénybe helyezésének jogintézményét. Az 1995. évi törvény ezt megtartotta, sőt az igazolás lehetőségét kiterjesztette az újra érvénybe helyezésre. compulsory licences not to the lack of working but to the failure of domestic exploitation [Sec. 11, para (3)1. This is preserved in the 1995 Act, which established stricter conditions for compulsory licences [Sec. 31). A special case of abuse of rights is if the patentee threats somebody with infringement without a sound foundation. None of the Hungarian patent acts have referred to this possibility. However, Section 5, paras (1) and (2) of the Civil Code prohibit this form of abuse of rights. The 1995 Act contains a provision which says that any provision of a patent licence contract whose purpose is incompatible with the social function of the rights arising from patent protection shall be null and void [Sec. 27, para (2)|. Paragraph (2) of tlie above mentioned section of the Civil Code renders this as abuse of rights as well. 8. The principle of equity This principle is generally not applied in Hungarian patent law: patent law is very strict. It is not possible that, for example, somebody should be granted a patent for an invention which is not novel, or acknowledge priority before the date of application even if the application has been delayed by an act of god. The 1895 and the 1969 Acts did not allow for the restoration of expired patents, regardless of the cause of the expiry. This possibility was only introduced by the 1983 Amendment. It is preserved in the 1995 Act, moreover the possibility of restitutio in integrum is extended to requests for restoration. It was also the 1983 Amendment which restricted the reclamation of inventor’s and licence fees already paid 51
