Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
2. Dr. Gödölle István: Alapelvek a szabadalmi jogban: 100 éves a magyar szabadalmi jog
terjedelmet az igénypont szó szerinti értelméhez kötötte. Ez a jogbiztonság elvének jól megfelelt, de a szabadalmas számára szigorú szabály volt. Az 1995. évi törvény az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezmény 69. cikkéhez fűzött Jegyzőkönyvvel összhangban lévő igénypont értelmezési szabályt vezetett be (24. § (3) bek.|. Ezáltal az oltalmi kör a szó szerinti értelmezésnél tágabb is lehet, ami méltányos a szabadalmassal szemben, de azt eredményezi, hogy határesetekben nehezebb lesz az ütközést vagy az ütközés hiányát megállapítani. A jogbiztonság és a méltányosság elve itt ellentétben van egymással. Igen fontos a jogbiztonság szempontjából a szabadalmak előzetes (felszólalás) és utólagos (megsemmisítés) megtámadásának lehetősége. Az 1895. évi törvény felszólalási rendszert vezetett be, ez érvényben volt egészen 1983-ig. A megadás utáni megsemmisítés lehetősége a kezdetektől adva volt. Harmadik személyek jogbiztonságát szolgálja a szabadalmi hatóságtól kérhető nemleges megállapítás jogintézménye is. 7. A joggal való visszaélés tilalmának elve A szabadalmi kizárólagos joggal való élés önmagában nem képezhet joggal való visszaélést, hiszen a cél éppen az, hogy a szabadalmas mindenki mást kizárhasson a találmány hasznosításából. Az 1895. évi törvény nem ismerte a kényszerengedély jogintézményét. Ezt a magyar szabadalmi jogba - összhangban a Párizsi Uniós Egyezménnyel - az 1932. évi novella vezette be azzal a céllal, hogy a szabadalmakkal védett találmányok hazai megvalósítására ösztönözzék a szabadalomtulajdonosokat. Lényegében a joggal való visszaélésnek minősítették, ha a szabadalmas belföldön nem vette a principle of legal security very well but was a strict rule for patentees. The 1995 Act introduced a definition of claim which is in harmony with the Protocol attached to Article 69 of die Munich Convention on Granting European Patents [Sec. 24, para (3)1. Therefore, the extent of protection can be wider than the literal sense of the claim, which benefits patentees but makes the assessment of conflicts or the lack of conflict much more difficult in border-line cases. Here, the principles of legal security and equity clash. The possibility of prior and subsequent contesting of patents (opposition and revocation, respectively) is crucial for legal security. The 1895 Act introduced an opposition system, which was in force up to 1983. The possibility of revocation has been open since the beginnings. The legal security of third parties is ensured by negative statement proceedings to be started before the patent authority on request. 7. The principle of the prohibition of abuse of rights The exercise of the exclusive patent right cannot be considered abuse of rights in itself since the goal is to exclude everybody, except the patentee, from the utilisation of the invention. The 1895 Act did not use the institution of compulsory licence. It was introduced by the 1932 Amendment, in accordance with the Paris Union Convention, in order to encourage patentees for the domestic working of patented inventions. Essentially, it was qualified as an abuse of rights if a patentee did not put the patent into use in Hungary or grant such a licence to a domestic person. 'Hie 1969 Act attached the sanction of 50
